Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Rendőrök az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető támogatóinak tüntetése előtt Szentpéterváron 2021. január 31-én. Oroszország számos pontján szerveztek a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások ellenére Navalnijt támogató tüntetéseket, több mint 200 embert letartóztattak. Az öt hónap után hazatérő Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai seremetyjevói repülőtéren, majd egy bíróság elrendelte harminc napra szóló letartóztatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Határozottabban lépett fel a tüntetők ellen az orosz hatóság

Több mint ötezer embert vettek őrizetbe a hatóságok Oroszországban az Alekszej Navalnij letartóztatott ellenzéki politikus támogatására megtartott, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken vasárnap. Az eseményekről Bendarzsevszkij Antont, a térség szakértőjét kérdezte az InfoRádió.

Az elmúlt húsz évben nem volt példa Oroszországban a most vasárnapihoz hasonló tömeges letartóztatásokra, vagyis a hatalom láthatóan minél keményebben próbál fellépni a tüntetőkkel szemben, kedvüket véve a sorozatos akcióktól, illetve, hogy nehogy olyasmivé nőjön ki az egész folyamat, mint a belorusz tüntetések voltak – magyarázta az InfoRádiónak a posztszovjet térség szakértője. Mindennek ellenére Navalnij stábja és hívei azt tervezik, hogy a tüntetéseket rendszeresíteni fogják. Bendarzsevszkij Anton megjegyezte: jelzésértékű – és azt célozhatja, hogy a későbbiekben senki sem vegyen részt hasonló megmozdulásokon –, hogy

legalább 80 újságírót sem kíméltek, hiába viseltek megkülönböztető mellényt a tüntetésen.

A szakértő megismételte, a fenti események, hasonlóan Fehéroroszországhoz, Oroszországban is várhatóan a társadalom megosztottságához fognak vezetni. Emlékeztetett, amikor az elmúlt év augusztusában kezdetét vették a belorusz tüntetések, az orosz médiában még azt lehetett olvasni, „lám–lám, Oroszországban egészen civilizált a rendőri hatalom ahhoz képest, hogy Fehéroroszországban a tüntetőket megverik és letartóztatják, és itt még nem tartanak Oroszországban.” Mára azonban úgy tűnik, mégis, miután Moszkvában nem látják más eszközét annak, miként lehetne megállítani a folyamatot. Ráadásul Fehéroroszországban egy konkrét esemény, az elnökválasztás eredményei váltották ki a tüntetéshullámot, miközben Oroszországban hasonló politikai esemény csak ősszel várható, a parlamenti választások idején.

A legutóbbi felmérések Alekszej Navalnij támogatottságát körülbelül 20 százalékra teszik,

ami meglehetősen nagy ugrásnak tekinthető, miután 2019-ben még csak 10 százalék állt mögötte. Vagyis a jelek szerint sokat nyomott a latba a nemzetközi ismertsége, valamint a megmérgezése is. Ráadásul a felmérés még a putyini palotáról szóló egy órás videó megjelenése előtt készült, ami miatt a Kreml maga is magyarázkodásra kényszerült, további támogatókat biztosítva az ellenzéknek. És vélhetően Navalnij stábjának is ez a célja, megmutatva azt, hogy létezik az ellenzék Oroszországban – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton. Arra számít, hogy az elégedetlenek száma növekedni fog, annál is inkább, mert a koronavírus-járvány miatt sok a korlátozás, miközben az életszínvonal és a gazdasági körülmények romlanak.

Szélsőségesen nacionalista?

A szakértő az InfoRádió kérdésére végezetül az Alekszej Navalnijt ért szélsőjobboldali vádakra is kitért. Mint mondta, ezek leginkább a hatalom részéről érkeznek, próbálva fogást találni az ellenzéki vezetőn, miszerint 10 évvel ezelőtt részt vett szélsőjobboldali tüntetéseken, miközben Navalnijt maga soha nem mondott semmit, ami a szélsőjobboldali ideológiát erősíttette volna. Az tudható, hogy nemzeti érzelmű, de a legfőbb programja Putyin és a korrupció ellen szól, aminél jelenleg nincs is többre szüksége, mert ezek azok a pontok, amivel népszerűséget tud szerezni magának. „Ennél többet nem is igazán tehet” – zárta szavait Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×