eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Rendőrök Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető támogatóinak tüntetésén Moszkvában 2021. január 31-én. Oroszország számos pontján szerveztek a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások ellenére Navalnijt támogató tüntetéseket, több mint 200 embert letartóztattak. Az öt hónap után hazatérő Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai seremetyjevói repülőtéren, majd egy bíróság elrendelte harminc napra szóló letartóztatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Oroszországban rekordot döntött a tüntetéseken őrizetbe vettek száma

Több mint ötezer embert vettek őrizetbe a hatóságok Oroszországban az Alekszej Navalnij letartóztatott ellenzéki politikus támogatására megtartott, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken.

Az OVD-Info jogvédő csoport szerint legkevesebb 5021 embert vettek őrizetbe többtucatnyi városban, szemben a múlt heti 4027-tel. Ellenzéki sajtóforrások szerint ez abszolút rekord, és a vasárnapi volt a Putyin-korszak legerőteljesebb tiltakozó akciója.

  • Moszkvában 1608,
  • Szentpéterváron 1122,
  • Kraszojarszkban 194,
  • Nyizsnyij Novgorodban 182,
  • Tverben 124,
  • Vlagyivosztokban 122,
  • Novoszibirszkben pedig 103 embert

vett őrizetbe a rendőrség.

Az ellenzéki médiában és a világhálón megjelent beszámolók szerint a tüntetők egyebek között Navalnij szabadon bocsátását és az általuk tolvajnak minősített Vlagyimir Putyin orosz elnök távozását követelték a rendfenntartó testületek erődemonstrációja mellett. A keleti városokban a tüntetők szociális elégedetlenségüknek is hangot adtak.

Megfigyelők szerint a tiltakozók száma egyes városokban - elsősorban Szentpéterváron, de Jekateryinburgban és Irkutszkban is - nőtt, máshol csökkent a múlt szombaton megtartott, hasonló országos tiltakozó akcióhoz képest. A Rosszija 1 állami televízió az ellenzéki médiával szemben azt emelte ki, hogy a tiltakozási kedv egyes területeken apadt.

A tüntetésszervezés rendjének megsértése szerint Moszkvában átmenetileg őrizetbe vették Moszkvában Julija Navalnaját, a letartóztatott ellenzéki politikus felségét, akit egy tiltakozó akcióról szállítottak el rohamsisakot viselő, gumibottal felszerelt rendőrök mikrobusszal. Navalnaját a jegyzőkönyv felvétele után elengedték.

A belügyminisztérium kora délután kétezerre becsülte a fővárosi tiltakozó akciók részvevőinek számát, a szervezők a Rosszija 1 televízió szerint kétszer ennyit mondtak.

A Dozsgy ellenzéki online televízió és az Eho Moszkvi rádió YouTube-csatornájának közvetítése szerint a résztvevők Moszkvában több oszlopra oszolva kíséreltek meg eljutni a Matrosszkaja Tyisina börtönhöz, ahol Navalnijt őrzik, de nem jártak sikerrel. A tömegből a rendőrök többeket kiemeltek, nem egyszer erőszakot alkalmazva.

A TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint Moszkva belvárosában kigyulladt egy rendőrautó. Az okokat nem közölték. A Tverszkaja metrónál egy férfi - a Rosszija 1 szerint egy elmebeteg - megkísérelte felgyújtani magát, de a rendőrök a lángokat eloltották.

A rendőrök Moszkvában és Szentpéterváron elektromos sokkolót alkalmaztak.

Az utóbbi városban a Dozsgy szerint könnygázt is bevetettek, de ezt a hatóság cáfolta.

Az "északi fővárosban" összetűzés is volt, a tüntetők megakadályozták több társuk elszállítását. A történtek miatt egy férfi ellen, aki két rohamrendőrt ütlegelt, hivatalos személy elleni erőszak címén büntetőeljárást indítottak.

A Kommerszant úgy értesült, hogy vasárnap 31 városban 82 újságírót vettek őrizetbe. Közülük a legtöbbet, 22-t Moszkvában.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban - több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint - megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy megszegte egy sikkasztási ügyben rá korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit.

Január 19-én rendelték el Navalnij 30 napos előzetes letartóztatását. Felfüggesztett börtönbüntetésének esetleges letöltendőre változtatásáról kedden dönt az illetékes bíróság. Erre a napra, február 2-ára a Navalnij-törzs újabb tüntetést hirdetett meg.

A letartóztatást követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója vasárnap délután több mint 105 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

A moszkvai amerikai nagykövetség vasárnap az Interfax hírügynökségnek megerősítette: a sajtón és az interneten keresztül tudomása van arról, hogy a FBK azt kérte Joe Biden elnöktől, vezessen be szankciókat 35, de legalább nyolc magas rangú orosz tisztségviselő ellen. Az érintetteket az alapítvány a demokratikus szabadságjogok megsértésével és korrupcióval vádolta meg.

A listán szerepel Mihail Murasko egészségügyi miniszter is, aki az FBK szerint "fedezte Navalnij megmérgezését".

Az orosz külügyminisztérium az engedély nélkül megtartott tüntetések ösztönzésével és az orosz beügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Facebook-oldalán. A minisztérium azt állította, hogy az amerikai diplomáciai tárca megpróbálja a RAND Corporation amerikai elemzőközpont 2019-es ajánlásaival összhangban széthúzni Oroszország erőit és így kibillenteni az egyensúlyából, de figyelmen kívül hagyja a jelentésnek a kockázatokra vonatkozó fejezetét.

A minisztérium arra figyelmeztette a nyugati közösségi médiumokat, hogy felelősség terheli őket a tiltakozásra vonatkozó hamis hírek terjesztésében.

A Navanij-törzs a tüntetéseket késő délután befejezettnek minősítette. A hatóságok a moszkvai metró összes megállóját megnyitották ismét az utasforgalom előtt.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×