Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Újranyitott könyvesboltba lép be egy férfi a délnyugat-franciaországi Arcacho városban 2020. november 28-án, koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások fokozatos feloldásának első napján. Franciaországban 2 248 209 fertőzöttet, 51 999 halálos áldozatot és 165 493 gyógyultat regisztráltak eddig.
Nyitókép: MTI/EPA/Caroline Blumberg

Most már mi is csak negatív teszttel mehetünk Franciaországba

A koronavírusnak a korábbiaknál fertőzőbb variánsaitól tartva Franciaország az Európai Unió tagállamaiból tengeri vagy légi úton érkezőket is csak egy 72 órásnál nem régebbi, negatív PCR-teszt kell felmutatása mellett engedi belépni a területére.

A vasárnap éjféltől érvénybe lépett intézkedés eddig csak az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozott. Az új szabályozás alól mentességet élveznek a határ menti ingázók és a fuvarozók.

A hatóságok elsősorban a légi és tengeri úton érkezőket ellenőrzik a repülőtereken és a kikötőkben, ami jelenleg heti 62 ezer beutazót érint – jelezte Jean-Baptiste Djebbari közlekedési miniszter.

A párizsi repülőterek igazgatósága szerint a szigorítás "nem jelent sok változást", sőt egyszerűbbé vált az eljárás, mert mostantól mindenkit ellenőrizni kell a belépéskor.

A Roissy és az Orly termináljain a határőrök minden érkezőnek a személyi okmányai mellett a PCR-tesztjét is ellenőrzik.

Akinél nincsen ilyen igazolás, annak a Vöröskereszt munkatársai helyben elvégeznek egy antigén gyorstesztet, amelynek az eredménye negyedórán belül megvan.

A járvány kezdete óta Franciaországban 73 049-en vesztették életüket, az elmúlt 24 órában 172-en.

Az egészségügyi tárca adatai szerint a kórházi ápolásra szorulók száma vasárnap átlépte a 26 ezret, amire december óta nem volt példa, jelenleg 26 357-en vannak kórházban, ami ezerrel több, mint egy héttel ezelőtt. Közülük csaknem 3 ezren vannak intenzív osztályokon, számuk az elmúlt héten fokozatosan emelkedett, egy héttel ezelőtt 2766 súlyos beteget ápoltak.

A pozitív tesztek aránya 7 százalék, s a napi esetszám az elmúlt héten mindennap meghaladta a 20 ezret, az elmúlt 24 órában 18 436 új esetet jelentettek.

A karantén december 15-i feloldása után több mint egy hónapig stagnáltak a járványmutatók, az elmúlt napokban megkezdődött lassú emelkedés miatt az egészségügyi ellátórendszernek már több mint felét a fertőzöttek foglalják el.

A nem csökkenő adatok és a vírusnak a fertőzőbb brit és dél-afrikai variánsának terjedésétől tartva a járványügyi szakemberek egy jelentős része, köztük a kormány mellett működő tudományos tanács vezetője, Jean-Francois Delfraissy is egy harmadik általános karantén kihirdetését szorgalmazza. Szerinte

a fertőzőbb variánsok aránya egyes régiókban már 7-9 százalék is lehet az új esetekben.

A kormány eddig azt az álláspontot képviselte, hogy meg kell várni az éjszakai kijárási tilalomnak tíz nappal ezelőtt délután 6 órára előrehozott kezdésének hatását a mutatókra. Ennek kiértékelésére szerdára hívta össze Emmanuel Macron államfő a védelmi tanács heti ülését, amely azt is meg fogja vitatni, hogy a jelenlegi korlátozások elégségesek-e a járvány további terjedésének megfékezésére vagy pedig újabb szigorításokra van szükség.

Amennyiben a lezárásról születik döntést, azt maga Emmanuel Macron fogja bejelenteni szerdán vagy csütörtökön, ahogy az március 16-án ez első, és október 28-án, a második lezárás előtt is történt.

Sajtóértesülések szerint a miniszterelnöki hivatalban egy inkább az őszi, kevésbé szigorú karantén forgatókönyvét fontolgatják, amely szerint az iskolák nyitva maradhatnak, a kereskedelmi egységek közül viszont csak a létfontosságú termékeket árusító üzletek.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter a le Journal du Dimanche című hetilapnak elmondta: a köztársasági elnök és a miniszterelnök is támogatja azt, hogy az iskolákat, amíg lehet nyitva kell tartani, az a stratégia eddig is jól működött.

"A jó egyensúlyt kell megtalálni, minden üzletet nyitva kell hagyni, hogy ne legyen vita arról, hogy mi létszükséglet és mi nem" - fogalmazott Geoffroy Roux de Bézieux, a legnagyobb munkáltatói szervezet, a MEDEF vezetője a novemberi vitákra utalva a könyvesboltok bezárásáról.

A vendéglátó egységek (kivéve az elvitelre vagy házhoz szállítást vállalók), a kulturális intézmények (mozik, színházak, múzeumok), az egyetemek és a sportolásra alkalmas helyek október vége óta zárva vannak, s a karantén december 15-i feloldása óta éjszakai kijárási tilalom van életben, amelyet csak karácsony estére oldottak fel.

A kormányzat az oltási program mellett a kedvezőbb időjárás visszatérésre is számít ahhoz, hogy a helyzet elfogadhatóbb legyen "a várhatóan nehéz február és március után". Jean Castex miniszterelnök szombaton jelezte, hogy az a cél, hogy "hosszan el tudja viselni az ország a nyomást, miután még messze nem ért véget" a járvány.

Azt is közölte a kormányfő, hogy

a beoltottak száma meghaladta az egymilliót, Olivier Véran egészségügyi miniszter pedig azt ígérte, hogy augusztus végére minden francia be lesz oltva. A tudomány tanács vezetője szerint azonban nyár végére csak negyven százalékos lehet az arány.

A szakemberek szerint – akik a fertőzőbb variánsok terjedése miatt legalább kétméteres védőtávolságot, a textilmaszkok helyett pedig kizárólag sebészi maszk viselését ajánlják – még hónapokig nem térhet vissza az élet a régi kerékvágásba.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×