eur:
411.3
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Hazaáruló feliratú transzparens előtt (j) haladnak el tiltakozók egy gyűlésen a Colorado állambeli Denverben 2021. január 10-én. A tiltakozók Donald Trump republikánus párti amerikai elnök felmentését követelik, mert őt tartják felelősnek azért, hogy támogatóinak egy csoportja január 6-án erőszakkal behatolt a szövetségi törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba.
Nyitókép: MTI/AP/David Zalubowski

Magyarics Tamás: Joe Bidennek is kockázatos lehet a Donald Trump elleni eljárás

Az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai megakadályozták, hogy a testület határozatban szólítsa fel Mike Pence alelnököt Donald Trump republikánus párti elnök elmozdítására. A még hivatalban lévő amerikai elnök pedig szükségállapotot rendelt el Washingtonban január 24-ig.

A Donald Trump által kihirdetett szükségállapot elsődleges célja, amely bizonyos fajta gyülekezéseknek szab gátat a következő napokban, hogy rendben, mindenfajta összecsapás, utcai harcok nélkül végbemenjen az új elnök beiktatása – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az elmúlt hónapokban több alkalommal is sor került a két tábor (demokrata, republikánus) szélsőséges híveinek az összetűzésére: például az antifa és a Black Life Matters mozgalom tagjai és a Proud Boy és hasonló jobboldali csoportosulások tagjai között, amit rendszerint több százezres, egyrészt az új elnök melletti ünneplések, másrészt ellendemonstrációk követtek Washingtonban, ami egyébként a 2016-os elnökválasztást is jellemezte. Mindennek igyekszik az elejét venni az intézkedés.

Egy másik hír szerint az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai hétfőn megakadályozták, hogy a testület határozatban szólítsa föl Mike Pence alelnököt Donald Trump republikánus párti elnök elmozdítására. A demokraták ezt követően az impeachementet, vagyis az alkotmányjogi felelősségre vonási eljárás elindítását javasolták. Magyarics Tamás az eljárási rendet illetően kifejtette: az indítványt első körben a képviselőház igazságügyi bizottságának kell tárgyalnia, majd a teljes képviselőház elé kerülhet a kérdés, végül pedig a szenátusnak kell határoznia az ügyben.

Míg az első két esetben, köszönhetően a demokrata többségnek, támogatást nyerhet az eljárás, addig a szenátusban már megakadhat a dolog.

A többségben lévő republikánusok vezetője, Mitch McConnell ugyanis jelezte, január 19-ig nem fogja összehívni a testületet, ebben az esetben viszont január 20-a délig biztosan nem fogják tárgyalni – mutatott rá a szakértő, aki szerint, amennyiben a kérdés áthúzódna Biden elnökségének idejére, a kétharmados többséget még úgy is nehéz lesz megtalálni, hiszen ehhez az kellene, hogy 17 republikánus szenátor szavazzon a demokratákkal.

Plusz még egy alkotmányjogi kérdés is felmerül

– jegyezte meg Magyarics Tamás –, hiszen az impeachement alapvetően azt célozza, hogy egy még hivatalban lévő elnököt mozdítsanak el, és nem tudni, hogy mi van akkor, ha már egy nem hivatalban lévő elnökről van szó. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes demokraták amúgy sem szívesen forszíroznák az ügyet, mert ha ezzel foglalkozik a szenátus, akkor félő, hogy számos reformtörekvés félrecsúszhat, amelyet a Biden-adminisztráció az első száz napban szeretne megvalósítani. Mi sem támasztja ez jobban alá, hogy

még Joe Biden is meglehetősen távolságtartóan nyilatkozott arról, hogy mennyire szeretné az említett eljárást lefolytatni,

mert ha erről, nem pedig az ő programjáról szólnak a hírek, az adott esetben hosszú távon még visszaüthet az elnökségére.

Az ELTE tanára arra is kitért, egy esetleges Trump elleni eljárásnak ugyanakkor súlyos következményei is lehetnének a politikai jövőjét illetően. Hiszen azzal, ha egy bíróság tiltaná el a választott tisztségétől, nemcsak „kiiktatódna” az amerikai politikai elitből, hanem

2024-ben sem tudna indulni az elnökségért,

mert az törvény akadályozná. Magyarics Tamás szerint, ha másodszor is megtartják az impeachement-szavazást, hiába a demokrata többségű szenátus, nagyon kérdéses, hogy meglesz-e a többség, hogy Trumpot elítéljék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Az Nvidia számait emésztik a befektetők, mélyrepülésben a Google anyacége

Az Nvidia számait emésztik a befektetők, mélyrepülésben a Google anyacége

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×