Infostart.hu
eur:
367.52
usd:
334.96
bux:
143961
2026. november 18. szerda Jenő
Az amerikai képviselőház által közreadott, videofelvételről készített képen Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke felszólal abban a vitában, amelyet az amerikai képviselőház kezdett arról, hogy megindítsák-e a Donald Trump amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachmentet) lázadás szításának vádjával az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2021. január 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Amerikai képviselőház

Megszavazták a Donald Trump felmentését célzó eljárás megindítását

Az amerikai képviselőház szerdán megszavazta a republikánus párti Donald Trump amerikai elnök felmentését célzó eljárás (impeachment) megindítását lázadás szításának vádjával a Capitolium ostroma miatt.

Az előterjesztést 232 szavazattal fogadták el 192 ellenében. Tíz republikánus párti képviselő is támogatta 222 demokrata párti honatya mellett az impeachment megindítását.

Ezzel Trump az első amerikai elnök, aki ellen a képviselőház két alkalommal is a hivatali felmentési eljárás megindítására szavazott. Trump ellen 2019-ben indult hivatali visszaélés vádjával impeachment eljárás, amelyet a szenátus később felülbírált.

A döntés várható volt a demokrata párti képviselőházi többség miatt. Az eljárás most a szenátus elé kerül, amely legkorábban a jövő héten szavazhat az ügyben. A végső szót ugyanis a felsőház mondja ki, amely csak kétharmados többséggel mozdíthatja el Trumpot. Ez azt jelenti, hogy a republikánus többséggel rendelkező, százfős felsőházban legalább 17 republikánus szenátornak kellene megszavaznia Trump felelősségre vonását. A szenátus emellett egyszerű többséggel eltilthatná Trumpot közhivatal viselésétől a jövőre nézve, így például nem indulhatna a 2024-es elnökválasztáson.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus párti többségének vezetője a képviselőházi voksolást követően kijelentette, hogy

a felsőház a jövő héten fog összeülni, áttolva ezzel az eljárást a demokrata párti Joe Biden elnökségének első napjaiba.

"Még ha a szenátusi eljárás a héten gyors ütemben megindulna, a végleges ítélet csak azt követően születne, hogy Trump már távozott hivatalából. Ez nem olyan dolog, amiről én döntök, ez pusztán tény" - hangoztatta McConnell.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a szenátus elmarasztalja Trumpot az impeachment eljárásban, úgy a felsőház egy külön szavazás során fog dönteni arról, hogy eltiltsák-e közhivatal viselésétől.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök még a képviselőházi vita elején kijelentette, hogy "Donald Trump egyértelmű és közvetlen veszélyt jelent, eljárást kell indítani ellene, el kell ítélni és el kell távolítani". Pelosi szerint azok, akik január 6-án megszállták a kongresszus épületét, "nem hazafiak, hanem terroristák voltak". "Trump fegyveres lázadásra bujtott fel a nemzet ellen, mennie kell" - tette hozzá.

A képviselőházi republikánusokat vezető Kevin McCarthy ugyanakkor a vitában azzal érvelt, hogy az impeachment nem segít a jelenlegi helyzetben, bár elismerte, hogy Trumpot felelősség terheli a kongresszus épületénél kitört erőszakért.

  • Január 6-án este Trump több száz híve megostromolta a Capitoliumot, miután az elnök egy közeli, szabadtéri gyűlésen tartott beszédében feltüzelte és arra buzdította őket, hogy menjenek a kongresszus épületéhez.
  • Öten haltak meg az erőszakban, köztük a capitoliumi rendőrség egyik tagja.
  • Az eljárást egy héttel Trump hivatali idejének lejárta és Joe Biden demokrata párti megválasztott elnök beiktatása elött indították meg.
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×