eur:
411.84
usd:
395.34
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett potenciális koronavírus elleni vakcinát (AZD1222) tartalmazó fiolát tart a kezében a Wockhardt indiai székhelyű gyógyszeripari vállalat telephelyén, a walesi Wrexhamben 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Paul Ellis

Nem tudják megfékezni az új vírusmutáció fertőzéshullámát Nagy-Britanniában

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint megvan a remény arra, hogy a következő hónapokban több tízmillió adagot sikerül beadni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákból Nagy-Britanniában.

Johnson a BBC közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában utalást tett ugyanakkor arra is, hogy addig még további szigorítások válhatnak szükségessé a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.

Nagy-Britanniában az utóbbi napokban rendre 50 ezer felett jár a szűrővizsgálatokkal kimutatott új koronavírus-fertőzések napi száma a korábbi hetek 20-25 ezer, tesztekkel kiszűrt átlagos új napi esetszáma után.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a szombat este zárult 24 órában 57 725 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki országszerte. A szűrővizsgálatok tömegessé válása óta ez volt az eddigi legmagasabb napi esetszám Nagy-Britanniában.

Szakértők szerint a terjedés gyorsulásában elsődleges szerepe van a Nagy-Britanniában december közepén azonosított, azóta több más országban is izolált új koronavírus-variánsnak, amely a vizsgálatok alapján a korábbi változatoknál 50-70 százalékkal fertőzőképesebb lehet.

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a héten mindazonáltal bejelentette, hogy

elérte az egymilliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában,

és brit sajtóértesülések szerint hamarosan lehetségessé válik heti kétmillió oltás beadása.

Boris Johnson a BBC-interjúban közölte: nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet beadni Nagy-Britanniában.

Megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy a tömeges oltási kampány hozza majd el a fordulópontot a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezelésében.

A nagy-britanniai oltási kampány december 8-án kezdődött a Pfizer és a BioNTech vállalatok által kifejlesztett oltóanyaggal.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a minap az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcinájának forgalmazását is engedélyezte.

Ennek az oltóanyagnak a nagy-britanniai alkalmazása hétfőn kezdődik, és az első adagok már megérkeztek a kijelölt oltási helyszínekre.

A brit miniszterelnök a vasárnapi BBC-interjúban megerősítette, hogy az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból már hétfőn 530 ezer dózis lesz hozzáférhető.

A brit kormány a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 50 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le.

Az eddig engedélyezett vakcinákból két dózist kell beadni, de Nagy-Britanniában a szakértők ajánlására hétfőtől új adagolási rendszerre térnek át. Ennek alapján a kormány a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezte át a hangsúlyt, hogy főleg a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok tagjai közül minél többen minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedés elleni védettség.

Ennek értelmében

az eddigi háromhetes időkülönbség helyett az első dózis beadását 12 héten belül követheti a második adag beadása.

Boris Johnson a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: a következő hetekben szükség esetén további korlátozások léphetnek életbe Anglia egyes térségeiben a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.

A brit kormányfő a lehetséges intézkedések között említette az iskolák zárva tartását a meghosszabbított téli szüneten túl is, bár hangsúlyozta, hogy a kormány valójában nem szeretne ezzel a lehetőséggel élni.

Angliában az idén vizsgázó középiskolások hétfő helyett egy héttel később, a többi középiskolai évfolyam diákjai két hét múlva térhetnek vissza az iskolákba a jelenlegi tervek alapján.

Londonban és környékén az általános iskolák is csak január 18-án nyitnak, de Anglia más térségeiben az eredeti menetrendnek megfelelően hétfőn elkezdődik a tanítás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×