Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Boris Johnson brit miniszterelnök az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett potenciális koronavírus elleni vakcinát (AZD1222) tartalmazó fiolát tart a kezében a Wockhardt indiai székhelyű gyógyszeripari vállalat telephelyén, a walesi Wrexhamben 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Paul Ellis

Nem tudják megfékezni az új vírusmutáció fertőzéshullámát Nagy-Britanniában

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint megvan a remény arra, hogy a következő hónapokban több tízmillió adagot sikerül beadni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákból Nagy-Britanniában.

Johnson a BBC közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában utalást tett ugyanakkor arra is, hogy addig még további szigorítások válhatnak szükségessé a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.

Nagy-Britanniában az utóbbi napokban rendre 50 ezer felett jár a szűrővizsgálatokkal kimutatott új koronavírus-fertőzések napi száma a korábbi hetek 20-25 ezer, tesztekkel kiszűrt átlagos új napi esetszáma után.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a szombat este zárult 24 órában 57 725 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki országszerte. A szűrővizsgálatok tömegessé válása óta ez volt az eddigi legmagasabb napi esetszám Nagy-Britanniában.

Szakértők szerint a terjedés gyorsulásában elsődleges szerepe van a Nagy-Britanniában december közepén azonosított, azóta több más országban is izolált új koronavírus-variánsnak, amely a vizsgálatok alapján a korábbi változatoknál 50-70 százalékkal fertőzőképesebb lehet.

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a héten mindazonáltal bejelentette, hogy

elérte az egymilliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában,

és brit sajtóértesülések szerint hamarosan lehetségessé válik heti kétmillió oltás beadása.

Boris Johnson a BBC-interjúban közölte: nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet beadni Nagy-Britanniában.

Megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy a tömeges oltási kampány hozza majd el a fordulópontot a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezelésében.

A nagy-britanniai oltási kampány december 8-án kezdődött a Pfizer és a BioNTech vállalatok által kifejlesztett oltóanyaggal.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a minap az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcinájának forgalmazását is engedélyezte.

Ennek az oltóanyagnak a nagy-britanniai alkalmazása hétfőn kezdődik, és az első adagok már megérkeztek a kijelölt oltási helyszínekre.

A brit miniszterelnök a vasárnapi BBC-interjúban megerősítette, hogy az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból már hétfőn 530 ezer dózis lesz hozzáférhető.

A brit kormány a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 50 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le.

Az eddig engedélyezett vakcinákból két dózist kell beadni, de Nagy-Britanniában a szakértők ajánlására hétfőtől új adagolási rendszerre térnek át. Ennek alapján a kormány a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezte át a hangsúlyt, hogy főleg a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok tagjai közül minél többen minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedés elleni védettség.

Ennek értelmében

az eddigi háromhetes időkülönbség helyett az első dózis beadását 12 héten belül követheti a második adag beadása.

Boris Johnson a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: a következő hetekben szükség esetén további korlátozások léphetnek életbe Anglia egyes térségeiben a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.

A brit kormányfő a lehetséges intézkedések között említette az iskolák zárva tartását a meghosszabbított téli szüneten túl is, bár hangsúlyozta, hogy a kormány valójában nem szeretne ezzel a lehetőséggel élni.

Angliában az idén vizsgázó középiskolások hétfő helyett egy héttel később, a többi középiskolai évfolyam diákjai két hét múlva térhetnek vissza az iskolákba a jelenlegi tervek alapján.

Londonban és környékén az általános iskolák is csak január 18-án nyitnak, de Anglia más térségeiben az eredeti menetrendnek megfelelően hétfőn elkezdődik a tanítás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×