Infostart.hu
eur:
379.54
usd:
321.71
bux:
131220.02
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Vegyész analitikus dolgozik az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székházában, Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy az AstraZeneca és az ausztrál kormány közötti megállapodásnak köszönhetően az ausztrál lakosok a világon az elsők között fogják megkapni a koronavírus elleni vakcinát, amennyiben azt sikerül kifejlesztenie a cégnek.
Nyitókép: Dan Himbrechts

Engedélyezték az AstraZeneca vakcináját az Egyesült Királyságban

A Pfizer után már az AstraZeneca védőoltásával is folytatódhat a britek immunizációja. Január negyedikén kezdhetik meg a szer beadását a szigetországban.

Sokkal elérhetőbbé teszi a koronavírus elleni védőoltást az Egyesült Királyságban az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett vakcinája: ezt nem szükséges olyan alacsony hőmérsékleten szállítani és tárolni, mint a Pfizer vagy akár a Moderna védőoltását.

Nagy-Britanniában ez azt jelenti, hogy az idősotthonokban élők is kaphatnak végre oltást.

Eddig a Pfizer oltásával zajlott az immunizáció az országban, melyet nem tudtak bevinni az otthonokba érzékenysége miatt, ezért csak a dolgozók kaphatták meg azt.

Ezt az oltást is hűtve kell szállítani, de 2–8 fok közti hőmérséklet elegendő tárolásához, illetve a fénytől is védeni kell. Mindezen túl ez a legolcsóbb koronavírus elleni oltás is: mindössze egy csésze kávé áráról beszéltnek a britek, a Sky News értesülése szerint ez a gyakorlatban három fontot, azaz hozzávetőlegesen 1200 forintot takar.

Az AZD1222 névre hallgató védőoltás virális vektorok elvén működik, azaz egy másik vírus, ez esetben az adenovírus módosításának segítségével juttatják be a koronavírus egyetlen génjét részét az emberi szervezetbe. A gén ott a koronavírus tüskefehérjéjét gyártja, ezzel immunválaszt kiváltva. Az adenovírus nem vált ki megbetegedést a testben, csak szállítószerepben van jelen a vakcinában.

Matt Hancock brit egészségügyminiszter a bejelentés kapcsán elmondta: nagyon jó hír a vakcinázás felgyorsításának szempontjából, hogy ezt a védőoltást is használhatják már, így hamarabb visszatérhet majd az élet az átlagoshoz.

„A vakcina a pandémiából kivezető út” – tette hozzá.

Arról nem nyilatkozott, hány embert tudnak majd így beoltani 2021-ben. A vakcinázási stratégiáról a kormány korábban azt nyilatkozta: céljuk az, hogy minél több veszélyeztetett kapja meg az első adagot hamar. A most engedélyezett védőoltásból 12 hetes különbséggel kell beadni két adagot. A hosszú távú védettség ezzel alakul csak ki.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltása ára és könnyű kezelhetősége mellett azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy a klinikai kísérletek harmadik fázisában tévedésből az önkéntesek egy csoportja csak fél adagot kapott az első alkalommal, majd mikor a hibára fény derült, kitartottak ennél a dozírozásnál a kutatók. Ez a csoport

90 százalék fölötti védelmet élvezett a koronavírussal szemben,

míg akik két teljes adagot kaptak, csak 60 százalék fölötti hatékonysággal jutottak immunitáshoz.

A hiba nyilvánosságra hozatalát követően felmerültek kételyek az oltással kapcsolatosan, de a brit engedélyező szerv, az MHRA alapos utánajárást követően biztonságosnak nyilvánította a szert, melyből a britek 100 millió adagot vásároltak. Ennek nagy része a szigetországban is készül majd el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×