Bár Boris Johnson brit miniszterelnök szóvivője kedden is sietett hangsúlyozni, hogy a nyitott kérdésekben még akad, ahol „rendkívül távoliak” az álláspontok, azért brit lapok már azt is köztudott tényként tárgyalják, hogy

brit kormánykörök egy december 30-i rendkívüli ülésre hívatnák össze az Alsóházat a végül addigra talán mégis megszülető kilépési megállapodás ratifikálása céljából.

A készülődésre értesülések szerint az ad okot, hogy több hónap után elmozdulni látszik a vita a halászati kérdésben. Emlékezetes, hogy európai uniós oldalról – nem kis részt a halászati lobbi igen erőteljes nyomására, illetve az ezt felvállaló francia kormányzati álláspont bekeményedése nyomán is – kezdetben a brit felségvizeken szerzett fogás 18 százalékáról lettek volna csak készek lemondani, míg brit részről 80 százalékot követeltek.

Ez decemberre úgy módosult, hogy a briteknek hagyott rész hat év átmeneti idő alatt fokozatosan 25 százalékra nőhetne, amivel még mindig 60 százalékos brit követelés állt szemben, és Londonban az átmeneti időt is öt évben maximálták volna.

Ehhez képest egy új lehetséges kompromisszum 35 százalékos európai fogásátengedésről beszél, miközben az átmeneti idő öt éves lenne. Brit lapok úgy tudják, hogy erre a verzióra az EU-delegáció környezetéből biztató reagálásokat észleltek, bár közben a The Guardian azt is megírta, hogy a már 25 százalékot is kritikusan fogadó francia kormány láthatóan nehezen tud csak megbarátkozni az ötlettel. (Idézték Clément Beaune európai ügyi államtitkárt, aki jelezte, hogy Párizs „nagyon éberen figyeli” az alku alakulását.)

Megfigyelők ugyanakkor azért is sejtenek mindebben áttörést, mert most először konkrét brit kormányzati előkészületek híre is lábra kapott a fővárosban a leendő kilépési megállapodás londoni ratifikációját illetően. Mint több brit lap is megírta, a Johnson-kormány készenlétbe kíván helyezni egy esetleges, december 30-i rendkívüli ülést a brit parlament alsóházában a megállapodás elfogadására.

A miniszterelnök szóvivője szerint Johnson kizárta azt az EU-oldalon általában lehetségesnek tekintett verziót, hogy a parlamenti szavazásra végső soron csak utólag, januárban kerüljön majd sor. Ehelyett az elfogadás brit részről 24 órával az átmeneti időszak lejárta előtt megtörténhetne, ha amúgy minden tekintetben összeáll az egyezség.

Ez egyébként

egybevág a maga részéről a jóváhagyást vasárnap óta eleve januárra halasztó EP azon elvárásával, hogy az uniós parlament csak akkor akar a brexit-megállapodásról szavazni, ha a brit elfogadás már befejezett ténnyé vált.

A brit belpolitikában amúgy továbbra is nagy a huzakodás és a minden oldalú politikai nyomás, így például – egyebek között a skót tartományi vezetés részéről – folyamatos a sürgetés, hogy tekintettel a koronavírus járvány-okozta rendkívüli körülményekre, Johnson kezdeményezze EU-oldalon az átmeneti időszak valamilyen meghosszabbítását.

Brit kormányzati források szerint ugyanakkor Johnson egyelőre ezeknek a hangoknak ellenáll, amihez londoni bennfentesek azt teszik hozzá, hogy nincs is nagyon más választása, lévén a konzervatív párti brexites kemény mag azonnal kivonulna mögüle, ha feladná a teljes brit kilépést jelentő december 31-i határidőt.