eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Ismét Orban-kormány alakulhat Romániában

Ha a megakadt koalíciós tárgyalások egyszer befejeződnek, az RMDSZ részvételével.

Ismét Ludovic Orban pártelnök számára akar kormányalakítási megbízást kérni Romániában a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS-szal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt készül koalíciós kormányt alakítani - tudta meg kedden a bukaresti média.

A koalíciós tárgyalások elakadtak, miután az USR-PLUS nem egyezett bele, hogy a miniszterelnöki tisztségről a választások után lemondott Orban legyen a képviselőház elnöke, és a PNL adja a kormánykoalíció miniszterelnökét is Florin Citu jelenlegi pénzügyminiszter személyében.

Az újabb javaslatot a média úgy értelmezte, hogy az USR-PLUS jelöltje lehetne a képviselőház, az RMDSZ-é pedig a szenátus elnöke, de még egyik párt sem foglalt állást az ügyben.

Ludovic Orban azt követően jelentette be múlt héten lemondását, hogy az egy éve kisebbségben kormányzó PNL a várakozásokon alul teljesített a december 6-i parlamenti választásokon és alulmaradt legfőbb riválisával, az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. A hírtelevíziókban megszólaltatott elemzők szerint Orbannak sosem volt túl jó viszonya a PNL éléről államfővé választott Klaus Iohannisszal, és most valójában az államfő látta elérkezettnek az időt félreállítására.

Orban azonban nem a pártelnökségről mondott le - ahogy azt a PNL választási kudarca indokolta volna -, hanem a miniszterelnökségről, és igyekszik megtartani befolyását a PNL felett. A román média azt állította: a PNL már az Orbanhoz közel álló Citu miniszterelnöki jelöltségével is szembement Iohannis elképzelésével, aki az ügyvezető miniszterelnök Nicolae Ciuca védelmi minisztert, volt vezérkari főnököt látta volna szívesebben a PNL - USR-PLUS - RMDSZ koalíciós kormány élén.

A kormányfői széket átengedő Orban ráadásul egy olyan poszt - a képviselőház elnöki tisztsége - megszerzéséhez kért és kapott felhatalmazást a PNL-től, amelyet nagyobb koalíciós partnere is kinézett magának Dan Barna USR-elnök számára.

Miután az USR-PLUS nem ment bele abba, hogy a PNL a legfontosabb három tisztség közül kettőt is megszerezzen magának, elakadtak a kormányalakítási tárgyalások.

Orban kedden tájékoztatta visszatérési elképzeléséről leendő koalíciós partnereit, de az USR-PLUS és az RMDSZ vezetői is gondolkodási időt kértek, annál is inkább, hogy Orban múlt heti lemondatásának hátterében nemcsak a PNL választási kudarca állt, hanem az is, hogy

az USR-PLUS már a választási kampányban jelezte: nem szívesen látná Orbant egy koalíciós kormány élén.

Ludovic Orban visszatérése ugyan helyreállítaná az USR-PLUS és az RMDSZ által szorgalmazott egyensúlyt a koalícióban, de a PNL amúgy is megtépázott hitele tovább romlana, és Orbannak feltehetően párton belüli ellenlábasaival is nehéz lesz elfogadtatnia azt, hogy hiba volt a fejét követelni, és csak ő jelent megoldást a lemondásával előidézett problémára.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×