eur:
409.42
usd:
375.44
bux:
74228.73
2024. november 5. kedd Imre
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Ismét Orban-kormány alakulhat Romániában

Ha a megakadt koalíciós tárgyalások egyszer befejeződnek, az RMDSZ részvételével.

Ismét Ludovic Orban pártelnök számára akar kormányalakítási megbízást kérni Romániában a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS-szal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt készül koalíciós kormányt alakítani - tudta meg kedden a bukaresti média.

A koalíciós tárgyalások elakadtak, miután az USR-PLUS nem egyezett bele, hogy a miniszterelnöki tisztségről a választások után lemondott Orban legyen a képviselőház elnöke, és a PNL adja a kormánykoalíció miniszterelnökét is Florin Citu jelenlegi pénzügyminiszter személyében.

Az újabb javaslatot a média úgy értelmezte, hogy az USR-PLUS jelöltje lehetne a képviselőház, az RMDSZ-é pedig a szenátus elnöke, de még egyik párt sem foglalt állást az ügyben.

Ludovic Orban azt követően jelentette be múlt héten lemondását, hogy az egy éve kisebbségben kormányzó PNL a várakozásokon alul teljesített a december 6-i parlamenti választásokon és alulmaradt legfőbb riválisával, az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. A hírtelevíziókban megszólaltatott elemzők szerint Orbannak sosem volt túl jó viszonya a PNL éléről államfővé választott Klaus Iohannisszal, és most valójában az államfő látta elérkezettnek az időt félreállítására.

Orban azonban nem a pártelnökségről mondott le - ahogy azt a PNL választási kudarca indokolta volna -, hanem a miniszterelnökségről, és igyekszik megtartani befolyását a PNL felett. A román média azt állította: a PNL már az Orbanhoz közel álló Citu miniszterelnöki jelöltségével is szembement Iohannis elképzelésével, aki az ügyvezető miniszterelnök Nicolae Ciuca védelmi minisztert, volt vezérkari főnököt látta volna szívesebben a PNL - USR-PLUS - RMDSZ koalíciós kormány élén.

A kormányfői széket átengedő Orban ráadásul egy olyan poszt - a képviselőház elnöki tisztsége - megszerzéséhez kért és kapott felhatalmazást a PNL-től, amelyet nagyobb koalíciós partnere is kinézett magának Dan Barna USR-elnök számára.

Miután az USR-PLUS nem ment bele abba, hogy a PNL a legfontosabb három tisztség közül kettőt is megszerezzen magának, elakadtak a kormányalakítási tárgyalások.

Orban kedden tájékoztatta visszatérési elképzeléséről leendő koalíciós partnereit, de az USR-PLUS és az RMDSZ vezetői is gondolkodási időt kértek, annál is inkább, hogy Orban múlt heti lemondatásának hátterében nemcsak a PNL választási kudarca állt, hanem az is, hogy

az USR-PLUS már a választási kampányban jelezte: nem szívesen látná Orbant egy koalíciós kormány élén.

Ludovic Orban visszatérése ugyan helyreállítaná az USR-PLUS és az RMDSZ által szorgalmazott egyensúlyt a koalícióban, de a PNL amúgy is megtépázott hitele tovább romlana, és Orbannak feltehetően párton belüli ellenlábasaival is nehéz lesz elfogadtatnia azt, hogy hiba volt a fejét követelni, és csak ő jelent megoldást a lemondásával előidézett problémára.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Fintech verseny és AI-boom a bankszektorban - Hogyan alakul át a bankolás?

Fintech verseny és AI-boom a bankszektorban - Hogyan alakul át a bankolás?

Immáron kilencedik alkalommal rendezzük meg a bankszektor, az IT-szektor és a fintech cégek egyik legfontosabb szellemi műhelyéül szolgáló Banking Technology konferenciánkat, ahol a bankok digitális transzformációjáról, a szektor legfontosabb IT-üzleti és technológiai fejlesztési irányairól van szó. A rendezvényen az AI-boomról, a csalásokról, a banki háttérrendszerek fejlődéséről, a digitális transzformációról, a fizetési piac trendjeiről zajlik a szakmai vita. A nap folyamán ebben a cikkünkben számolunk be a legfontosabb tanulságokról és a legizgalmasabb előadásokról, beszélgetésekről.    A bankszektor top vezetői, fintech-guruk, tanácsadók, a szabályozók és az IT-cégek szakértőinek krémje immáron kilencedik éve gyűlik össze konferenciánkon, hogy megosszák egymással gondolataikat a bankszektort érintő legfontosabb üzleti és informatikai kérdésekben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×