Korábban volt már róla szó, hogy a lengyel-magyar vétó belengetése az elmúlt hetekben – a közösségi finanszírozással párhuzamosan jóváhagyási eljárás alá vett jogállamisági feltételrendszer miatt – egy sor közösségi eszköz véglegesítését blokkolta. A vétókat feloldó múlt heti csúcsdöntés nyomán hétfőn rohamtempóban indult a munka, hogy az esetek többségében – de nem mindegyiküknél – fennálló év végi határidőre mindennel elkészüljenek.

Az egyes tételek állása hétfő délután

A hétéves közösségi keretköltségvetésnél a tagországok állandó képviselőből álló nagykövetek tanácsa hétfőn délelőtt egyhangúan jóváhagyta a júliusi EU-csúcson kitárgyalt, majd utóbb az Európai Parlament kitartó alkudozására további 15 milliárd euróval kiegészített minegy 1100 milliárd eurós közösségi költségvetési keretrendeletet. (Az EU-csúcs az alapszerződés értelmében nem jogalkotó testület, azaz döntésük csupán politikai iránymutatást jelent, aminek formalizálását a tagállamok alkotta EU-tanács illetékes szintjein, úgy elsőként a nagyköveti tanácsnál kell elvégezni.) A labda innentől az Európai Parlament térfelén van, amelynek költségvetési szakbizottsága a tervek szerint még hétfő este szavaz a rendelettervezetről. Ezt követően kerül a leendő keretköltségvetési törvény az EP plenárisa elé, ahol szerdán esedékes a szavazás.

Mivel valamennyi középpárt a hétvégéig valamilyen formában már támogatást jelzett a múlt heti kompromisszum kapcsán, ezért jó eséllyel simán lezajlik majd a parlamenti elfogadás.

Ezt követően a törvényt az EU-tanács valamelyik – éppen ülésező – szaktanácsi formációjának még rituálisan véglegesítenie kell, ami ezzel befejezetté, az EU hivatalos közlönyében (Official Journal) történt közzététel után pedig hatályossá válik. Végrehajtásra értelemszerűen 2021. január 1-jétől kezdődően kerül. Látványos eleme innentől kezdve a történet ezen részének nincs – a látványosságot az adta volna, ha nincs megállapodás –, egyszerűen megszakítás nélkül folyik majd tovább a már korábbról (például regionális támogatásban, oktatási, kutatási projekteknél stb.) betervezett kiadások finanszírozása. Ugyancsak folytatódhat a jogalkotás, valamint a közösségi és nemzetállami előkészület a 2021-2027 közötti átfogó és területekre bontott finanszírozási programok (például a leendő új felzárkóztatási operatív programok) előkészítésére.

A koronavírus-járvány gazdasági kártevésére válaszul elhatározott 750 milliárd eurós leendő helyreállítási alappal kapcsolatos tervezetet szintén elfogadta hétfőn az EU-nagyköveti tanácsa. Az EP plenárisa itt nem játszik szerepet – egy korábbi véleményével már letudta ezt –, szükség van viszont az egyetértésére a tagállami befizetési szint megemeléséhez. (A 750 milliárd forrása elsődlegesen közösségi hitelfelvétel lesz, aminek visszafizetése a tervek szerint nagyobb részt közösségi addicionális forrásokból – például külkereskedelmi karbonadóból –, részint tagállami térítésből történik majd.) Ehhez az eddigi befizetési plafont a tagállami nemzeti új termék (GNI) 1,2 százalékáról (legfeljebb) 2 százalékra kell emelni, amihez a nagyköveti tanács hétfőn szintén beleegyezését adta.

Az újrakezdési alapnál ugyanakkor a tényleges kifizetések megkezdéséig még legalább félévet várni kell. A végrehajtás különböző területeken esedékes pontos mikéntjéről ugyanis a januárban kezdődő portugál féléves EU-elnökség irányítása mellett még számos játékszabályt meg kell alkotni. (Összetett csomagról van szó, aminek egy részét vissza nem térítendő közösségi támogatás formájában kapják a tagállamok, más részét hitel teszi majd ki. Egy hányad közvetlenül járványkezelést és egészségügyi kiadásokat céloz majd, mások a járvány okozta gazdasági következmények kezelését kell, hogy szolgálják.) Lisszabon szándéka szerint a tavasz folyamán sor kerülhet az összes vonatkozó utómunkálatra.

Hétfőn lezajlott a jogállamisági feltételrendszerről intézkedő leendő új jogszabály nagyköveti véglegesítése is. Az ismert lengyel-magyar ellenkezés miatt itt nem egyhangúlag, hanem többségi szavazással döntöttek, amihez viszont a szükséges többség rendelkezésre állt. A szerdai EP-plenárisnak ezt is a maga részéről is ellenjegyeznie kell még. A hétvégéig született EP-reakciók fényében valószínűsíthető, hogy ennek sem lesz majd akadálya.

Az ily módon január 1-től hatályos új jogszabály két hónapig és tíz napig lesz megtámadható az Európai Bíróságnál.

Mihelyt ez megtörtént, a jogszabály végrehajtását a Bíróság döntéséig felfüggesztik. Afelől eltérő várakozások vannak, hogy maga a döntés mennyi idő alatt születhet meg.

A valószínű megkérdőjelezők – Lengyelország és/vagy Magyarország – aligha fognak sürgősségi tárgyalást kérni, de az alperes Európai Parlament szinte bizonyosan kezdeményezni fogja ezt. A korábbi tapasztalatok szerint a „normális esetben” egy-másfél-két éves luxembourgi per sürgősségi eljárással 4-7 hónapra rövidíthető, azaz 2021 őszén elviekben már mód nyílhatna a jogszabály alkalmazására. Igazából még ekkor sem, lévén, hogy – jelentős részt a bíróság útmutatásai alapján is – az Európai Bizottságnak a per után még pontosított iránymutatásokat kell majd készítenie a jogszabály majdani végrehajtásához. Ezután indul csak a tényleges alkalmazás, valamikor 2021 végén, 2022 elején. Cserébe visszamenőleges hatállyal kerülhet sor erre, azaz a 2021 során benyújtott valamennyi panasz ekkor retró módon kivizsgálásra kerül majd.