eur:
411.23
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Maia Sandu, az európai irányultságú Akció és Szolidaritás Párt (PAS) elnöke szavaz a molodvai elnökválasztás második fordulójában Chisinauban 2020. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Fölényes győzelmet aratott az EU-barát elnökjelölt Moldovában

Maia Sandu volt kormányfő, Európa-barát ellenzéki politikus lesz a Moldovai Köztársaság új államfője, az oroszbarát Igor Dodont váltva a poszton, miután Sandu nagy különbséggel megnyerte az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.

A szavazatok majdnem teljes összeszámlálása alapján a volt kormányfő a voksok mintegy 57 százalékát kapta – derült ki a központi választási bizottság adataiból, amelyet még hétfőre virradó éjjel nyilvánosságra hoztak a moldovai fővárosban, Chisinauban.

Ellenfelére, a hivatalban lévő oroszbarát Dodonra a voksok több mint 99 százalékának kiértékelése alapján a választáson résztvevők mintegy 43 százaléka szavazott.

Sandu, aki a két héttel korábbi első fordulóban is már az élen végzett – akkor a külföldön élő moldovaiak szavazatainak több mint 70 százalékát begyűjtve –,

az első nő lesz a Moldovai Köztársaság államfői tisztségében.

A 48 éves győztes politikus már néhány órával korábban köszönetet mondott minden hazai és külföldi szavazónak, amiért a koronavírus-járványa, a visszataszító választási kampány és a sok helyütt nehézségekbe ütköző voksolás ellenére is példátlan számban éltek szavazati jogukkal, megmutatva – mint mondta –, hogy hazájuk sorsa „nem közömbös” a számukra.

Sandu ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy „az elkövetkező órákban komoly feszültségekre kell számítani”, ezért arra szólította fel a rendőrséget és a választási hatóságokat, hogy teljesítsék a kötelességüket és ne engedjenek meg semmilyen csalást a szavazatok számlálásában. Egyúttal arra kérte az embereket, hogy maradjanak „éberek és őrizzék meg a hidegvérüket”.

A hivatalban lévő Igor Dodon a már sejthető veresége ellenére „meglehetősen optimistának” mondta magát, kijelentve, hogy a „saját előrejelzések” szerint belföldön megnyerné a választást. Hozzátette ugyanakkor, hogy „felkészült a vereségre”, mert a moldovai diaszpóra szavazatai egyértelműen befolyásolják a választási eredményt. Sanduhoz hasonlóan ő is nyugalomra intette a híveit. „Mindent el fogunk követni, hogy ne engedjünk meg (valamiféle) destabilizációt” – tette hozzá.

A chisinaui Európai Politika és Reformok Intézetének igazgatója, Iulian Groza az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Maia Sandu győzelme a térségre gyakorolt orosz befolyás egyértelmű csökkenésére utal. Szerinte Sandu, aki 2010 és 2012 között a Világbanknál dolgozott tanácsadóként,

„elő fogja mozdítani a reformokat és képes lesz a nemzeti érdekek védelmére, párbeszédet folytatva Oroszországgal”.

Oroszország, amely idén már tiltakozó mozgalmakkal szembesült a befolyási övezetéhez tartozónak tekintett Fehéroroszországban és Kirgizisztánban is, a moldovai elnökválasztási kampányban nyíltan a hivatalban lévő Dodont támogatta. Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta őt a Kremlben és pénzügyi segítséget ígért Moldovának, amelynek mezőgazdaságát idén súlyosan visszavetette a szárazság. Az orosz vezetés emellett azzal vádolta Washingtont, hogy „forradalmi forgatókönyvet” írt novemberre Moldova számára, ahol már korábban is volt példa a választások eredményének kétségbe vonására.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×