eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Tüntetők tiltakoznak az abortusz feltételeit szigorító alkotmánybírósági döntés ellen Varsóban 2020. október 30-án. A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében. A lengyel nők csak abban az esetben kérhetik terhességük megszakítását, ha nemi erőszak áldozataiként vagy vérfertőző viszonyban termékenyültek meg, vagy a terhesség súlyosan veszélyezteti egészségüket.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Abortuszszigorítás: ezért vállalta Jaroslaw Kaczynski a rizikót

Több tízezren tüntettek a hét végén Varsóban az abortuszszabályzást érintő alkotmánybírósági ítélet ellen. A tömeg a kormány leváltását követelte, valamint azt, hogy az abortusz korlátlanul legyen elérhető. A tüntetőket támogatásáról biztosította a lengyel főváros polgármestere is, aki szerint a múlt heti bírósági döntés visszavonása lehet a párbeszéd előfeltétele.

Az abortusz szabályozásának kérdés régóta napirenden van Lengyelországban. Amikor évekkel ezelőtt szóba került, hogy módosítják, már akkor is tömegtüntetések indultak több nagyvárosban – mondta el az InfoRádiónak az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

„A Jog és Igazságosság hatalomra kerülésével párhuzamosan felerősödtek azok, akár a társadalmi csoportok, akár az egyházon belüli hangok, amelyek úgy vélték, itt az idő, hogy Lengyelországban a még nagyobb szigorítás irányába mozduljon el az így is rendkívül szigorúnak mondható abortuszszabályozás” – fűzte hozzá Dobrowiecki Péter.

A szakember úgy véli,

a másfél hónappal ezelőtti koalíciós válság által okozott feszültség a Jog és Igazságosságon belül még nem múlt el teljesen, ennek is következménye lehet a mostani szigorítás.

„A párt úgy érezte, hogy mind saját konzervatív politikusainak a támogatása megingott a vezetés iránt, mind a konzervatív koalíciós partnerek nyíltan szembementek a párt akaratával, valamint a politikai palettán feltűnt az elmúlt időszakban egy olyan szélsőjobboldali politikai erő, amely hatékonyan tudna elvenni szavazókat a Jog és Igazságosságtól – fejtette ki. – És ezen tények összessége vezettek ahhoz, hogy Jaroslaw Kaczynski bevállalja azt a rizikót, ami a kérdés újbóli elővétele jelent.”

Az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője hozzátette: az alkotmánybíróság állásfoglalása a kormánypárt kezdeményezésére született meg, arra pedig, hogy ez egy konzervatív álláspont lesz, az alkotmánybíróság összetétele miatt eleve számítani lehetett. A szigorítás azonban az abortuszt ellenzők körében is nemtetszést váltott ki.

„A lengyel társadalom nagy-nagy többsége a szigorítás ellen van,

és ez az, amit mérlegelnie kellett a kormánypártnak, hogy akár még a saját mérsékeltebb szavazói egy részével is szembemegy annak érdekében, hogy megtartsa azokat a kisebb számban lévő, de hangos csoportoknak, illetve a lengyel katolikus egyház támogatását” – fogalmazott.

Dobrowiecki Péter szerint már nem a bírósági határozat, hanem a kormány ellen tüntetnek az emberek. A kormánypárti lengyel államfő javaslata, amely kivételes esetekben lehetővé tenné az abortuszt, az egyeztetés felé indíthatja el a szembeálló feleket. Kérdés azonban az, hogy az egymástól messze lévő álláspontokat mennyire lehet összeegyeztetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×