Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Tüntetők az abortusz feltételeit szigorító alkotmánybírósági döntés ellen tiltakoznak Varsóban 2020. október 30-án. A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében. A lengyel nők csak abban az esetben kérhetik terhességük megszakítását, ha nemi erőszak áldozataiként vagy vérfertőző viszonyban termékenyültek meg, vagy a terhesség súlyosan veszélyezteti egészségüket.
Nyitókép: Czarek Sokolowski

Tizedik napja tüntetnek Lengyelországban az abortusztörvény szigorítása ellen

Többeket őrizetbe vettek.

Szombaton Varsóban Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártelnökének háza közelében gyűlt össze nagyobb tömeg. Több vidéki városban is voltak tiltakozások, és a következő hétre újabb megmozdulásokat szerveznek. A tüntetők az abortuszra vonatkozó korlátozások eltörlését és a kormány távozását követelték.

Eközben a fővárosi rendőrség közölte, hogy

37 embert vettek őrizetbe a pénteki tüntetésen.

Előző nap mintegy 100 ezren vonultak utcára Varsóban annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások tiltják az öt főnél nagyobb összejöveteleket. Lengyelországban csaknem 21 900 új fertőzöttet jelentettek szombaton, ami országos rekord.

Az országban folyamatosak a tiltakozások azóta, hogy az alkotmánybíróság október 22-én alkotmányellenesnek nyilvánította a beteg magzatok művi vetélését lehetővé tévő előírást.

Az 1993 óta érvényben lévő magzatvédő törvény értelmében akkor megengedett a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetetése, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Beteg magzatok esetében, valamint ha az anya élete veszélyben forog, a törvény eddig a terhesség minden fázisában megengedte a művi abortuszt. Az alkotmánybíróság által most alkotmányellenesnek minősített kitételre hivatkozva évente mintegy ezer terhességmegszakítást hajtottak végre többnyire Down-szindrómával diagnosztizált magzatokon.

A lengyel abortusztörvény az egyik legszigorúbb a maga nemében Európában.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×