eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
A brit EU-tagság megszűnését (brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat azonnali leállítását követelve az Európai Bizottság brüsszeli székházánál 2019. október 9-én. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brit főtárgyaló: van előrelépés, de továbbra is mélyek a nézeteltérések

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója pedig alig burkolt utalást tett a megállapodás elmaradásának lehetőségére.

Sikerült haladást elérni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások szerdán befejeződött fordulóján, de továbbra is mélyek a nézetkülönbségek egyes sarkalatos fontosságú kérdésekben - közölte David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője.

Frost a Twitteren szerda este közzétett bejegyzésében közölte, hogy véget értek az EU-val az elmúlt két hétben tartott "intenzív" tárgyalások.

"Van előrelépés, de egyetértek Michel Barnier-val abban, hogy bizonyos központi jelentőségű ügyekben változatlanul erősen széttartanak a nézetek" - fogalmazott a brit főtárgyaló.

Frost hangsúlyozta: folytatódik a munka olyan megoldások felkutatására, amelyekkel maradéktalanul tiszteletben tartható az Egyesült Királyság szuverenitása.

A brit főtárgyaló azonban nem tett említést arról, hogy a küldöttségek mikor ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.

Michel Barnier ugyancsak szerda este a Twitteren közölte: az EU erőfeszítései ellenére nagyon súlyos nézetkülönbségek maradtak az egyenlő versenyfeltételek és a halászati szabályozás ügyében, márpedig ezek alapvető fontosságú feltételei bármilyen gazdasági viszonyrendszernek.

Az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője sem tett említést a tárgyalások folytatásáról, alig burkoltan utalt azonban arra, hogy nem biztos a megállapodás elérése Londonnal. Barnier közölte, hogy az EU "minden forgatókönyvre felkészült".

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A brit kormány mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

London is folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy nem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól "ausztráliai típusú" feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az unióval.

A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy megállapodás híján az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

A brit üzleti szektor folyamatosan ennek kockázataira hívja fel a brit kormány figyelmét.

Legutóbb a brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) adott ki figyelmeztető nyilatkozatot, hangsúlyozva, hogy a WTO-szabályrendszer alapján 10 százalékos vám terhelné az EU-val folytatott kétoldalú autókereskedelmet, és ez 4,5 milliárd fonttal (1820 milliárd forinttal) emelné a kereskedelmi költségeket.

Az SMMT számításai szerint a WTO-szabályozás az EU-ból importált, belső égésű motorral működő autók nagy-britanniai kiskereskedelmi árát átlagosan 1900 fonttal (770 ezer forinttal), az elektromos autókét 2800 fonttal (1,1 millió forinttal) növelné.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×