Infostart.hu
eur:
378.64
usd:
321.75
bux:
124889.35
2026. február 24. kedd Mátyás
Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró eltűnésének körülményeit vizsgálják török nyomozók Szaúd-Arábia isztambuli főkozulátusánál 2018. október 17-én. Az újságíró sorsa azóta ismeretlen, hogy október 2-án bement a főkonzulátusra.
Nyitókép: Emrah Gürel (MTI/AP)

Halálos ítélet helyett börtön - döntöttek a Hasogdzsi-ügyben

Nyolc embert ítélt másodfokon héttől húsz évig terjedő börtönbüntetésre egy szaúd-arábiai bíróság Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró 2018-as meggyilkolása ügyében - jelentette az el-Ahbaríja szaúdi állami televízió.

Öt emberre húsz-, egyre tíz-, a további kettőre pedig hétéves szabadságvesztést szabtak ki. A decemberi elsőfokú verdiktben még öt halálos ítélet szerepelt. A bíróság az után hozta meg a "véglegesnek" nyilvánított ítéletet, hogy

Hasogdzsi fiai májusban közölték, megbocsátottak a gyilkosoknak.

A szaúdi állami média az elítéltek egyikének sem közölte a nevét.

Hasogdzsit, aki sűrűn bírálta Mohammed bin Szalmán trónörököst, 2018. október 2-án látták utoljára Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán, ahová a török mennyasszonyával való házasságához szükséges iratokért ment, és ahol minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt az 59 éves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek, majd megfojtották, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették. A maradványokat azóta sem találták meg.

A gyilkosság világszerte nagy felháborodást keltett, és jórészt lerombolta az ország de facto vezetőjének számító koronaherceg addigi reformer imázsát.

Több nyugati kormány, akárcsak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azt feltételezte, hogy Szalmán király fia rendelte meg a gyilkosságot. A szaúdi vezetők tagadták, hogy Mohammed bin Szalmánnak köze lett volna a gyilkossághoz, bár 2019 végén a trónörökös utalt bizonyos személyes felelősségére, mondván, hogy "az ő felügyelete alatt történt a dolog".

A The Washington Post című lap néhai munkatársának családja májusban közölte, hogy megbocsátott a gyilkosnak, így vált lehetővé az öt halálos ítélet enyhítése. Szaúd-Arábiában, ahol az iszlám jog van érvényben, a formális megbocsátás lehetővé teszi a felmentést a halálbüntetés alól.

A török bíróság július elején kezdte meg az ítélethozatalt húsz szaúdi állampolgár ellen. Közöttük van a trónörökös két közeli munkatársa, Szaúd al-Katani volt tanácsadó és Ahmed al-Asszíri, a hírszerzés egykori második embere, akiket a gyilkosság megrendelésével gyanúsítanak. A két férfit hivatalosan eltávolították a trónörökös környezetéből.

Az ENSZ egyik szakértője, aki Isztambulban folytatott vizsgálatot a gyilkosság ügyében, hétfőn kijelentette, hogy a ítéleteknek nincs "sem jogi, sem erkölcsi legitimitása", ugyanis azokat olyan folyamat keretében hozták meg, amely sem méltányos, sem igazságos, sem átlátható nem volt.

"A szaúdi ügyész újabb felvonást adott elő az igazságszolgálatás eme paródiájában" - írta Twitter-üzenetében Agnes Callamard, aki ugyanakkor üdvözölte, hogy enyhítették a halálos ítéleteket.

A meggyilkolt újságíró török menyasszonya "bohózatnak" nevezte a hétfői ítéletet.

"A szaúdi hatóságok úgy zárták le ezt az aktát, hogy a világ nem tudja meg az igazságot Dzsamál meggyilkolásának a felelőséről" - közölte Hatice Cengiz.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet szintén bírálta a verdiktet.

"A pert zárt ajtók mögött rendezték, így nem tartották be az igazságszolgáltatás legelemibb szabályait" - emelte ki Christophe Deloire, a szervezet főtitkára.

Deloire szerint az ítélet, amely minden szándékosságot kizárt az elkövetők részéről, azt akarja elhitetni, hogy a bűncselekmény valamilyen félresiklás eredménye, holott számos tény az ellenkezőjét bizonyítja.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×