Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.64
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2020. július 10-én közreadott képen látogatók nézik az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika belső terét június 25-én. A török államtanács július 10-én dönt arról, hogy semmissé nyilvánítja-e azt az 1934-es határozatot, amely elrendelte, hogy a bazilika múzeumként működjön. Ez lehetővé tenné, hogy újra mecsetté alakítsák a jelenleg is múzeumként üzemelő Hagia Sophiát.
Nyitókép: Emrah Gürel

Szakértő: Erdogan népszerűtlensége állhat a Hagia Sophia-ügy hátterében

Török belpolitikai okai lehetnek annak, hogy a népszerűségéből sokat vesztő Recep Tayip Erdogan elnök mecsetté nyilvánította az eddig nagyrészt múzeumként működő Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát, majd muzulmán mecsetet – mondta az InfoRádiónak Tarik Demirkan, a Türkinfó főszerkesztője.

A Hagia Sophia eddig a vallások és a kultúrák közötti béke szimbólumának volt tekinthető – fogalmazott Tarik Demirkan török újságíró az InfoRádiónak. Emlékeztetett, az épület mintegy ezer éven át az egyik legfontosabb keresztény templomként működött, majd 1453-ban, Isztambul elfoglalásával török kézbe került, és dzsámi lett belőle. Ezt követően, 1934-ben – Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésére – múzeummá alakult,

az új status quo révén pedig mindkét vallás számára fontos szimbólummá válhatott,

lehetővé téve a nyugati irányultságú Törökország beilleszkedését.

Attól még, hogy múzeummá változott, a török emberek számára egyben megmaradt dzsáminak is, tette hozzá Tarik Demirkan, ugyanis a Hagia Sophia bizonyos részein lehetőség volt továbbra is a muszlim hitet gyakorolni, az épület négy minaretjén keresztül a napi ötszöri imára hívás pedig az elmúlt nyolcvan évben szünet nélkül elhangzott. Emiatt

az újbóli mecsetté nyilvánítása nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás Erdogan részéről,

jelezve, hogy „mi vagyunk az úr a török földön” – vélekedett az újságíró.

Megjegyezte: a török elnök számára meglehetősen nehéz a hatalmát fenntartania, ugyanis az elmúlt évek során Törökország gazdasága nagyon megromlott, amit a koronavírus-járvány még tetézett. Az infláció és a líra értékvesztésének foka, valamint a munkanélküliség drasztikus emelkedése odáig fajulhat, hogy

a következő években komoly veszélybe kerülhet Erdogan pozíciója

– tette hozzá. A felmérések szerint jelenleg 34 százalék körül van a támogatottsága, de a szélsőjobboldali kormányzó párttal együttesen sem éri el a 45 százalékot. Tehát egy olyan húzásról van szó Recep Tayip Erdogan részéről – magyarázta a Türkinfó főszerkesztője –, ami esetlegesen fokozhatja a hívei körében a támogatottságát.

A Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása elleni keresztény világ tiltakozása természetesen jól jön a török elnöknek, a konfliktusgerjesztés, hogy Törökország a nyugati, illetve keresztény világgal szembekerül, olyan tényezőként hathat, hogy egyfelől felrázhatja a saját táborát, miközben az ellenzéki oldalról is sok támogatóra lelhet, vagyis

egyértelműen jól jön számára a nyugati világból érkező kritika

– fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×