Infostart.hu
eur:
388.96
usd:
331.28
bux:
108783.37
2025. december 18. csütörtök Auguszta
A 2020. július 10-én közreadott képen látogatók nézik az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika belső terét június 25-én. A török államtanács július 10-én dönt arról, hogy semmissé nyilvánítja-e azt az 1934-es határozatot, amely elrendelte, hogy a bazilika múzeumként működjön. Ez lehetővé tenné, hogy újra mecsetté alakítsák a jelenleg is múzeumként üzemelő Hagia Sophiát.
Nyitókép: Emrah Gürel

Szakértő: Erdogan népszerűtlensége állhat a Hagia Sophia-ügy hátterében

Török belpolitikai okai lehetnek annak, hogy a népszerűségéből sokat vesztő Recep Tayip Erdogan elnök mecsetté nyilvánította az eddig nagyrészt múzeumként működő Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát, majd muzulmán mecsetet – mondta az InfoRádiónak Tarik Demirkan, a Türkinfó főszerkesztője.

A Hagia Sophia eddig a vallások és a kultúrák közötti béke szimbólumának volt tekinthető – fogalmazott Tarik Demirkan török újságíró az InfoRádiónak. Emlékeztetett, az épület mintegy ezer éven át az egyik legfontosabb keresztény templomként működött, majd 1453-ban, Isztambul elfoglalásával török kézbe került, és dzsámi lett belőle. Ezt követően, 1934-ben – Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésére – múzeummá alakult,

az új status quo révén pedig mindkét vallás számára fontos szimbólummá válhatott,

lehetővé téve a nyugati irányultságú Törökország beilleszkedését.

Attól még, hogy múzeummá változott, a török emberek számára egyben megmaradt dzsáminak is, tette hozzá Tarik Demirkan, ugyanis a Hagia Sophia bizonyos részein lehetőség volt továbbra is a muszlim hitet gyakorolni, az épület négy minaretjén keresztül a napi ötszöri imára hívás pedig az elmúlt nyolcvan évben szünet nélkül elhangzott. Emiatt

az újbóli mecsetté nyilvánítása nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás Erdogan részéről,

jelezve, hogy „mi vagyunk az úr a török földön” – vélekedett az újságíró.

Megjegyezte: a török elnök számára meglehetősen nehéz a hatalmát fenntartania, ugyanis az elmúlt évek során Törökország gazdasága nagyon megromlott, amit a koronavírus-járvány még tetézett. Az infláció és a líra értékvesztésének foka, valamint a munkanélküliség drasztikus emelkedése odáig fajulhat, hogy

a következő években komoly veszélybe kerülhet Erdogan pozíciója

– tette hozzá. A felmérések szerint jelenleg 34 százalék körül van a támogatottsága, de a szélsőjobboldali kormányzó párttal együttesen sem éri el a 45 százalékot. Tehát egy olyan húzásról van szó Recep Tayip Erdogan részéről – magyarázta a Türkinfó főszerkesztője –, ami esetlegesen fokozhatja a hívei körében a támogatottságát.

A Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása elleni keresztény világ tiltakozása természetesen jól jön a török elnöknek, a konfliktusgerjesztés, hogy Törökország a nyugati, illetve keresztény világgal szembekerül, olyan tényezőként hathat, hogy egyfelől felrázhatja a saját táborát, miközben az ellenzéki oldalról is sok támogatóra lelhet, vagyis

egyértelműen jól jön számára a nyugati világból érkező kritika

– fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alig várták, mégis felemás lett a nagy autós engedmény német fogadtatása

Alig várták, mégis felemás lett a nagy autós engedmény német fogadtatása

Az európai, és ezen belül a német autóipar válsága kényszerítette végül az Európai Uniót, hogy módosítsa három évvel ezelőtt hozott határozatát a belső égésű motorok, azaz a benzines és a dízel meghajtású új autók 2035-től tervezett tilalmáról. Az erről szóló, egyelőre még európai parlamenti és tagállami jóváhagyásra váró javaslat Németországban máris vitát váltott ki.

Orbán Viktor: az EU nagyon veszélyes ösvényre lépett

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Unió nagyon veszélyes ösvényre lépett azzal, hogy megkerülte az egyhangúságot a befagyasztott orosz vagyonról szóló, eddig félévente egyhangú döntést igénylő határozatoknál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Csúnya lett a vége: nagyot esett a Nasdaq

Csúnya lett a vége: nagyot esett a Nasdaq

Ázsiában többnyire emelkedtek a tőzsdék ma reggel, az európai piacokat azonban iránykeresés jellemezte napközben, az amerikai indexek pedig lefordultak délután a technológiai papírok vezetésével. A magyar tőzsde a lemaradók között volt, az OTP és a Richter húzta le a BUX-ot. Mindeközben emelkedik az olajár, miután Donald Trump elrendelte a Venezuelába érkező vagy onnan induló szankcionált olajszállító tartályhajók teljeskörű blokádját, ami új geopolitikai feszültségeket keltett a keresletet övező aggodalmak mellett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 17. 22:30
×
×
×
×