Mint az Infostart korábban beszámolt róla, akár a jelenlegi, de az Európai Unió jövőbeni hatásköreit is befolyásolhatja a német alkotmánybíróság e heti egyik ítélete, amely lényegében hibásnak nevezte az Európai Bíróság egyik döntését.
Kende Tamás, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa az InfoRádióban azt mondta: emiatt Németország több, az eurózónát érintő döntésből átmenetileg kimarad.
"Arra volt már példa, hogy az alkotmánybíróság valamilyen uniós folyamattal kapcsolatban nem feltétlenül pozitívan foglalt állást. Ugyanakkor ez az ítélet nagyon keményen fogalmaz és nagyon szigorú az Európai Unió bíróságával szemben" – folytatta Kende Tamás. Konkrétan
azt mondja ki az Európai Bíróság egyik ítéletével kapcsolatban, hogy annak "nincs értelme",
közben viszont elvileg egyik tagállami alkotmánybíróság sem bírálhatja felül az EB ítéleteit.
A helyzet tehát nagyon bonyolult, mert eltérőek a bíróságok hatáskörei, és mint a nemzetközi jogász fogalmazott, "nem lehet értelmesen megmondani, mi a kapcsolat a két ítélet között".
2014-ben az Európai Központi Bank úgy döntött, hogy az euró árfolyamának stabilizálása érdekében még több állampapírt vásárol a zóna országaitól, mint korábban, és a másodlagos piacoktól is elkezdte felvásárolni az eladósodott országok kötvényeit. Azaz magánbefektetőktől is történt vásárlás. Az Európai Központi Bank eszközvásárlási programját abból a szempontból támadták bíróság előtt, hogy megfelel-e az EU hatásköri szabályainak, és a központi bank nem lépte-e túl a hatáskörét.
"Az ügy eljutott a német alkotmánybírósághoz, amely előzetes kérdést tett fel az Európai Bíróságnak arról, hogy a hatáskör-megosztási és az arányossági szabályoknak megfelel-e az EKB döntése. Az Európai Bíróság a kérdést megvizsgálta, de olyan vizsgálati módszert alkalmazott, amely csak azzal a kérdéskörrel foglalkozott, hogy az EKB nyilvánvalóan megsértette-e az uniós jogot és nyilvánvalóan túllépte-e a hatáskörét. Azt állapította meg, hogy nem. Közben viszont
a nyilvánvaló túllépés és a túllépés között hatalmas különbség lehet"
– magyarázta Kende Tamás.
Erre reagálva mondta ki a német alkotmánybíróság, hogy az EB-döntés nem foglalkozik azzal a sok esettel, amikor nem nyilvánvaló a hatáskörtúllépés, mégis megtörténik. Ráadásul megállapította, hogy ebben az esetben is túllépés történt. Ezért az alkotmánybíróság megtiltotta a német hatóságoknak, hogy ebben az eszközvásárlási programban a határozat közzétételétől számított 3 hónapos türelmi időn túl részt vegyenek.
Kende Tamás szerint
a döntés várható jogkövetkezménye az lesz, hogy a program "szét fog esni".
A nemzetközi jogász szerint más uniós eszközvásárlási programokkal kapcsolatban is lehet gond, és az eurózóna egészére is hatással lesz, de a létét szerinte nem veszélyezteti, csak "számos kellemetlen estét" okozhat sok jogásznak és politikai döntéshozónak.
Kende Tamás úgy véli, legitimációs válságot nem okoz az Európai Unióban a német döntés, mert ez egy olyan bonyolult, elvont jogkérés, hogy leszámítva néhány jogászt, érdemben senki sem fog foglalkozni vele. Az lesz a következménye, hogy a jövőben az EKB sokkal óvatosabban tesz majd ilyen lépéseket, és vélhetően a jövőben az Európai Bíróság is sokkal részletesebben indokolt döntéseket hoz majd a hatásköri ügyekben.