Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.6
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Koronavírustesztre várakozók sorakoznak a marseille-i La Timone kórház előtt 2020. március 23-án. A francia parlament az előző nap elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján lehetővé válik a két hónapos egészségügyi rendkívüli állapot kihirdetése a koronavírus-járvány idejére.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Élesedik a vita a francia enyhítésekről

Az ellenzéki többségű francia szenátus elutasította hétfőn a koronavírus-járvány miatt kihirdetett kijárási korlátozásokat május 11-től fokozatosan felváltó óvintézkedésekről szóló francia kormányjavaslatot.

A jobbközép Köztársaságiak által vezetett felsőházban a szenátorok közül 89-en igennel, 81-en nemmel szavaztak, 174 tartózkodtak.

Jóllehet a szenátusi szavazásnak nincsenek jogi következményei -, a voksolás az ellenzék kérésére jelképes jellegű volt -,

jól tükrözi a kormány stratégiájával szembeni általános bizalmatlanságot, elsősorban az iskolák újranyitásának kérdésében.

A stratégiát múlt kedden nagy többséggel már elfogadta a kormánytöbbség a nemzetgyűlésben. Hétfő délután pedig Edouard Philippe miniszterelnök a szenátorok előtt is bemutatta az általános karantént egy hét múlva felváltó fokozatosan bevezetendő óvintézkedéseket, amelyeknek legfőbb pontjai a tömeges tesztelés, a tüneteket produkálók elkülönítése, az iskolák és a kereskedelmi egységek újranyitása, valamint a tömegközlekedési járműveken a kötelező maszkviselés.

"A gazdasági életnek muszáj gyorsan újra beindulnia" - hangsúlyozta a miniszterelnök mintegy félórás beszédében, azt hangsúlyozva, hogy a március 17-én kihirdetett szigorú "a karanténnak elképesztő szociális és gazdasági ára van", miközben a járvány eddig 25 ezer halálos áldozatot követelt az országban.

A szenátorok elsősorban a kormány egészségügyi kríziskezelését bírálták a vitában, azon belül is az iskolák újranyitásának tervét.

A javaslat szerint a bölcsődék, az óvodák május 11-én megnyithatnak, ezen a napon az iskolák azonban még csak a legkisebbeket fogadhatják, osztályonként maximum 15 tanulóval, a felsősök május 18-tól csak azokban a megyékben térhetnek vissza az iskolapadokba, ahol kevésbé van jelen a vírus, és számukra kötelező lesz a maszkviselés. A középiskolások iskolai visszatéréséről viszont csak május végén dönt a kormány.

Számos önkormányzat azonban nem hajlandó jövő héten megnyitni az iskolákat,

közülük háromszáznak a vezetője, köztük Anne Hidalgo párizsi főpolgármester vasárnap petícióban tiltakozott a karantén szerintük "erőltetett menetű" feloldása ellen. Úgy vélik, lehetetlen a kisgyerekekkel megoldani a kötelező távolságtartást, a rendszeres kézmosást, az együttjátszás megtiltását, és a gyerekek által használt tárgyak fertőtlenítését.

A miniszterelnök a vitában elsősorban szociális okokkal indokolta a kisiskolások számára az iskolába járás mielőbbi lehetővé tételét, amely szerinte "szociális és demokratikus prioritás". "Katasztrófának" nevezte, hogy azok a gyerekek, akinek nem biztosított az internetes hozzáférés vagy a számítógép a távoktatáshoz, lassan két hónapja nem tanulhatnak.

A kijárási korlátozások május 11-i feloldásnak megyénkénti tervét május 7-ig naponta frissítik az egészségügyi hatóságok a vírus terjedésének és a kórházi ágyak leterheltségének függvényében. A francia megyék mintegy harmada - a párizsi régió és Elzász-Lotaringia - vörös színű, a megyék fele zöld övezet, míg a többi narancs színű. Ez utóbbiak május 7-ig legkésőbb vagy vörös vagy zöld színt kapnak, az átmeneti helyzetük megszűnik. A zöld területeken május 11-én szélesebb körű lesz az enyhítés, mint a vörös zónában, egyebek mellett a játszóterek, a parkok és az iskolák megnyitásában.

A jobboldali szenátorok szerint a kormány tervei tele vannak ellentmondásokkal, míg a szocialisták elsősorban azt kifogásolják, hogy az Emmanuel Macron államfő által kijelölt május 11-i dátumot a kormány "totemként" kezeli.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×