Infostart.hu
eur:
381.98
usd:
327.76
bux:
108922.07
2025. december 8. hétfő Mária
Koronavírustesztre várakozók sorakoznak a marseille-i La Timone kórház előtt 2020. március 23-án. A francia parlament az előző nap elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján lehetővé válik a két hónapos egészségügyi rendkívüli állapot kihirdetése a koronavírus-járvány idejére.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Élesedik a vita a francia enyhítésekről

Az ellenzéki többségű francia szenátus elutasította hétfőn a koronavírus-járvány miatt kihirdetett kijárási korlátozásokat május 11-től fokozatosan felváltó óvintézkedésekről szóló francia kormányjavaslatot.

A jobbközép Köztársaságiak által vezetett felsőházban a szenátorok közül 89-en igennel, 81-en nemmel szavaztak, 174 tartózkodtak.

Jóllehet a szenátusi szavazásnak nincsenek jogi következményei -, a voksolás az ellenzék kérésére jelképes jellegű volt -,

jól tükrözi a kormány stratégiájával szembeni általános bizalmatlanságot, elsősorban az iskolák újranyitásának kérdésében.

A stratégiát múlt kedden nagy többséggel már elfogadta a kormánytöbbség a nemzetgyűlésben. Hétfő délután pedig Edouard Philippe miniszterelnök a szenátorok előtt is bemutatta az általános karantént egy hét múlva felváltó fokozatosan bevezetendő óvintézkedéseket, amelyeknek legfőbb pontjai a tömeges tesztelés, a tüneteket produkálók elkülönítése, az iskolák és a kereskedelmi egységek újranyitása, valamint a tömegközlekedési járműveken a kötelező maszkviselés.

"A gazdasági életnek muszáj gyorsan újra beindulnia" - hangsúlyozta a miniszterelnök mintegy félórás beszédében, azt hangsúlyozva, hogy a március 17-én kihirdetett szigorú "a karanténnak elképesztő szociális és gazdasági ára van", miközben a járvány eddig 25 ezer halálos áldozatot követelt az országban.

A szenátorok elsősorban a kormány egészségügyi kríziskezelését bírálták a vitában, azon belül is az iskolák újranyitásának tervét.

A javaslat szerint a bölcsődék, az óvodák május 11-én megnyithatnak, ezen a napon az iskolák azonban még csak a legkisebbeket fogadhatják, osztályonként maximum 15 tanulóval, a felsősök május 18-tól csak azokban a megyékben térhetnek vissza az iskolapadokba, ahol kevésbé van jelen a vírus, és számukra kötelező lesz a maszkviselés. A középiskolások iskolai visszatéréséről viszont csak május végén dönt a kormány.

Számos önkormányzat azonban nem hajlandó jövő héten megnyitni az iskolákat,

közülük háromszáznak a vezetője, köztük Anne Hidalgo párizsi főpolgármester vasárnap petícióban tiltakozott a karantén szerintük "erőltetett menetű" feloldása ellen. Úgy vélik, lehetetlen a kisgyerekekkel megoldani a kötelező távolságtartást, a rendszeres kézmosást, az együttjátszás megtiltását, és a gyerekek által használt tárgyak fertőtlenítését.

A miniszterelnök a vitában elsősorban szociális okokkal indokolta a kisiskolások számára az iskolába járás mielőbbi lehetővé tételét, amely szerinte "szociális és demokratikus prioritás". "Katasztrófának" nevezte, hogy azok a gyerekek, akinek nem biztosított az internetes hozzáférés vagy a számítógép a távoktatáshoz, lassan két hónapja nem tanulhatnak.

A kijárási korlátozások május 11-i feloldásnak megyénkénti tervét május 7-ig naponta frissítik az egészségügyi hatóságok a vírus terjedésének és a kórházi ágyak leterheltségének függvényében. A francia megyék mintegy harmada - a párizsi régió és Elzász-Lotaringia - vörös színű, a megyék fele zöld övezet, míg a többi narancs színű. Ez utóbbiak május 7-ig legkésőbb vagy vörös vagy zöld színt kapnak, az átmeneti helyzetük megszűnik. A zöld területeken május 11-én szélesebb körű lesz az enyhítés, mint a vörös zónában, egyebek mellett a játszóterek, a parkok és az iskolák megnyitásában.

A jobboldali szenátorok szerint a kormány tervei tele vannak ellentmondásokkal, míg a szocialisták elsősorban azt kifogásolják, hogy az Emmanuel Macron államfő által kijelölt május 11-i dátumot a kormány "totemként" kezeli.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Nagyon felpörgött az orosz előrenyomulás, Trump kihátrálhat az ukrajnai háborúból – Háborús híreink hétfőn

Nagyon felpörgött az orosz előrenyomulás, Trump kihátrálhat az ukrajnai háborúból – Háborús híreink hétfőn

Oroszország novemberben mintegy 320 négyzetkilométerrel növelte az általa ellenőrzött ukrán területek nagyságát, ami a háború kezdete óta az egyik leggyorsabb előrenyomulásnak számít. Az ukrán DeepState szerint ez körülbelül kétszerese az októberi területszerzésnek. Donald Trump amerikai elnök fia, Donald Trump Jr. szerint apja akár ki is hátrálhat az ukrajnai háborúból, amely szerinte nincs ott az Egyesült Államok számára legfontosabb tíz dolog között. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×