Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Man laying the laminate flooring in his new home alone.
Nyitókép: Daniel Balakov/Getty Images

Hat százalék tervez nagyobb lakásfelújítást idén

A megkérdezettek 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget kíván költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Két-három éve hasonlóak ezek a számok – mondta Petz Rajmund, a GKI gazdaságkutató igazgatója a InfoRádióban

A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százaléka épült 1970 előtt, 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között, vagyis csak a lakások 17 százalékát adták át a XXI. században, az elmúlt huszonöt évben – írja a GKI elemzése. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.

Egyértelműen a 2021-22-es években volt a legnagyobb a magyarok lakásfelújítási, korszerűsítési kedve, amikor az otthonfelújítási program keretében nagyon könnyen és viszonylag nem nagy önerővel lehetett lényeges korszerűsítést megvalósítani, és ezzel nagyon sokan éltek is – mondta Petz Rajmund, a GKI Gazdaságkutató igazgatója az InfoRádióban, hozzátéve: utána jött egy lefelé tartó tendencia, ezt egy kicsit megakasztotta a rezsicsökkentés szabályainak a változása, de azóta lényegében ugyanazok a számok jönnek negyedévről negyedévre. Az otthonfelújítási program lecsengése óta csak kisebb és célzottabb támogatások érhetők el, illetve az elmúlt 3-4 évben nagyon jelentősen megnőttek az építőanyagárak, illetve a kivitelezési költségek is – hangsúlyozta.

Az elmúlt 20-25 évben a lakások egyhatoda épült, így a magyar lakásállomány öthatoda nem tekinthető korszerűnek, különösen energetikai hatékonysági szempontból

– tette hozzá. A mostani támogatási projektek sokszor célzottabbak, mint a korábbiak, tehát kisebb településeken lehet csak felvenni, illetve vannak olyan konstrukciók, mint a CSOK vagy a babaváró hitel, amik nem alapvetően felújítási célokat szolgálnak, de felvehetők ilyen célra is. De ezek egy kicsit széttöredezettebbek, és valószínűleg a jelentős költségemelkedés miatt ezek a lakosság ingerküszöbének csak kis részénél éri el, tehát a lakosság nem érzi úgy, hogy ez a mostani időszak ez nagyon alkalmas lenne egy komolyabb felújítás elvégzésére – indokolta a kutató a kutatás számait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×