eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Védőmaszkot viselő vásárlók állnak sorban egy ungvári pékség előtt 2020. április 11-én délelőtt. Megtiltotta a helyi kormányzóság az embereknek, hogy a hétvégén elhagyják otthonaikat Kárpátalján, valamint Ukrajna nyugati részében Voliny és Csenyivci megyében a koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezése érdekében. A lakhelyelhagyásra vonatkozó tilalom április 11-én 13 órától 13-án 6 óráig lesz érvényben.
Nyitókép: MTI/Nemes János

Két évig lehet kötelező a szájmaszk Ukrajnában

Két csúcspont várható a fertőzés terjedésében Ukrajnában.

Az ukránoknak meg kell tanulniuk a hétköznapjaikat huzamosabb ideig korlátozások között élni a koronavírus-járvány miatt, így például akár még két évig is érvényben maradhat az arcmaszk kötelező viselése - jelentette ki Denisz Smihal ukrán kormányfő az RBK-Ukrajina hírportálnak.

Az egészségügyi minisztérium közlése szerint szerdára egy nap alatt 467 új esettel 6592-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, a betegségben elhunytaké pedig 13 újabb halálos áldozattal 174-re nőtt. A betegségből eddig 424-en gyógyultak fel. Jelenleg 2126-an szorulnak kórházi kezelésre, köztük 97 gyermek, és 92-en vannak lélegeztetőgépen. Eddig Ukrajnában 67 520 laboratóriumi, úgynevezett PCR-tesztet végeztek el a fertőzöttek azonosítására.

A legfertőzöttebb terület továbbra is a délnyugat-ukrajnai Csenyivci megye, ahol a betegek száma már meghaladta az ezret (1053 fő) és a főváros, Kijev 989 fertőzöttel.

A kormányfő az interjúban megerősítette, hogy

a kabinet bizonyos könnyítésekkel meg fogja hosszabbítani az április 24-én lejáró országos karantént, legalább május 11-ig.

Az Ukrán Tudományos Akadémia számításaira hivatkozva Denisz Smihal közölte, hogy az elkövetkező időszakban két csúcspont várható a fertőzés terjedésében Ukrajnában: az első április végén, a második pedig május 3-8. között.

A várható könnyítések között megemlítette: a kormány tervezi, hogy enyhít a kötelező egészségügyi megfigyelés feltételein. Hozzátette, hogy gondolkodnak olyan enyhítéseken is, amelyek elősegítik a gazdaság fejlődését - mint fogalmazott -, egyensúlyt próbálnak találni a szigorú korlátozások és a gazdasági szektorok működésének biztosítása között.

"Ma bevezetjük a karanténintézkedések bizonyos meghatározásait "sárga, narancssárga és piros szinten". A sárga, az, amikor a helyzet mérsékelt, és engedhetjük az alapvető gazdasági szektorokat működni, és nagyon enyhe karantén körülmények között dolgozunk. A narancssárga, ha a betegek száma növekedni kezd, és például egy régióban már van egy-két haláleset is. Ekkor lezárjuk ezt a régiót. A piros az a szint, amikor az ország teljesen bezárkózik, mint most" - fejtette ki.

Smihal igyelmeztetett arra, hogy május 12-től sem oldanak fel egyik pillanatról a másikra minden korlátozást. Hangsúlyozta: egyetért az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) abban, hogy a következő két évben a világ még a koronavírus elleni küzdelemben fog élni.

"A világ megváltozott. És senki sem kételkedik abban, hogy új feltételek között fogunk élni. Mindannyiunknak be kell tartania a maszkviselést, a fertőtlenítés bizonyos szabályait, az egymás közötti távolságtartást, és a viselkedés bizonyos szabályait a közlekedésben, a nyilvános helyeken, az üzletekben és így tovább. Vagyis egy egész sor olyan dolgot, amellyel meg kell tanulnunk együttélni napi szinten (...) az Egészségügyi Világszervezet számításai alapján a következő két évben" - fejtette ki Denisz Smihal.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×