Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, a tagállamokat egyelőre megosztó keretköltségvetésről tárgyalnak.
A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.
A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével az következő, hétévre szóló költségvetéséről. A konzultációk alapján Charles Michel javaslatot fog benyújtani a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.
A 2021 utáni hétéves költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018. májusában nyújtotta be az MFF-csomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, az unió 27 tagállama bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.
A korábbi finn elnökség által decemberben benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum 1 087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg.
Charles Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát teszi ki.
Az ülés részleteit ismerő források szerint a csütörtöki uniós csúcs tárgyalásainak alapját az Európai Tanács elnökének javaslata képezi.
Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt.
Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. A keretköltségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges.
Elhúzódó vitát okozhat egyebek mellett a tanácsi elnök azon javaslata is, amely szerint az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
KezdőlapKülföldMegkezdődött a rendkívüli uniós csúcs, nagyok az eltérések
Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
Ázsiában remek volt a hangulat a tőzsdéken, Európában iránykeresés zajlott, a magyar tőzsde viszont felülteljesített; az OTP és a Mol is nagyot emelkedett, előbbi új történelmi csúcsra került, utóbbi pedig fontos ellenállást tört át. Eközben egyre feljebb kerülnek ma az olajárak, mivel a befektetők az iráni válság és a lehetséges kínálati zavarok kockázatát árazzák. A tengerentúlon eséssel zárták a keddi kereskedést a meghatározó részvényindexek.
Pedagógus bértábla 2026: mutatjuk, mennyi a pedagógus béremelés 2026-ban, hogyan alakul a tanári fizetés 2026 évében? Mit kell tudni a tanárbérek, pedagógus bérpótlékok kapcsán?
A US-based rights group says it has confirmed the killing of 1,850 protesters during a crackdown by authorities, as the US president urges Iranians to keep demonstrating.
-5 °C
