Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
331.17
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) a sajtó képviselőinek nyilatkozik a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) a sajtó képviselőinek nyilatkozik a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: nem fogadható el Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország ajánlata

Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország - Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva - továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell - jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken.

A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy "ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell". Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyítani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.

Orbán Viktor szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre.

Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva - mondta.

"Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket" - fogalmazott.

Tájékoztatása szerint az említett nettó befizető országok azt mondták, Charles Michel múlt héten bemutatott javaslata nem tárgyalási alap. Közölték, mandátumuk a nemzeti parlamentjük részéről az, hogy az 1 százalékról nem mozdulhatnak el.

Az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a helyzet magyar értékelése - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor aláhúzta, hogy egy dolgot tisztázni kell: nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont - húzta alá.

"Ha valóban akarunk csinálni valamit Európában a határvédelem, a digitalizáció, az iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés területén, akkor nem állhatunk meg 1 százaléknál, hanem vállalni kell, hogy 1,3 százalékot kell mindenkinek befizetnie" - fogalmazott.

A miniszterelnök a brüsszeli megbeszéléseket nehéznek, de "nagyon jó" tárgyalásoknak nevezte. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a pénzzel párhuzamosan Európa jövőjéről szól a vita.

"A vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Nyilvánvaló, ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás" - közölte.

A számoknak tehát összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel.

Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre. Az uniónak újabb kihívásokkal kell szembenéznie.

Az új feladatok pedig további forrásokat követelnek - húzta alá.

Kérdésre válaszolva kijelentette: a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem volt szó arról a javaslatról, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Szavai szerint ez a kérdés a költségvetési tárgyalások végső szakaszában kerülhet napirendre.

Címlapról ajánljuk
Dánok a Fehér Házban a tárgyalás után: Grönland ügyében „alapvető nézeteltérések vannak az Egyesült Államok és Dánia között”

Dánok a Fehér Házban a tárgyalás után: Grönland ügyében „alapvető nézeteltérések vannak az Egyesült Államok és Dánia között”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×