Több törésvonal is kiviláglik a rendkívüli, költségvetési témájú EU-csúcs első éjszakája után.

Mint Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban péntek reggel elmondta, a résztvevők úgy ültek össze, hogy máris kezdenek kifutni az időből, a számokban ugyanis a részleteket tekintve is meg kell állapodni idén.

"Nem csak a főösszegről van szó, hanem a források megtalálásáról és felosztásáról is" - fogalmazott a szakértő.

Rámutatott: a "takarékos négyek" - Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország - leginkább arra törekednek, hogy országuk gazdasági teljesítményének kevesebb mint 1 százalékát kelljen beadniuk a közös kasszába, szemben Charles Michel, az Európai Tanács elnökének korábbi javaslatával, aki 1,7-ben állapította meg a "bűvös számot"; a nettó befizető takarékosok és a kohézió barátai közötti vita arról szól, hogy csökkentsék-e a kohéziós forrásokat; "Magyarország ezt nem szeretné" - tisztázta Gálik Zoltán.

Az unió vágyott új bevételeiről szólva azt mondta, az

a műanyagadóból és a tranzakciós adóból

jöhet össze egyes javaslatok szerint.

Gálik Zoltán ugyanakkor azt is elmondta, a vita nem csak a kohézió barátai és a takarékos négyek között zajlik, ugyanis például agrárkérdésekben ennél jóval bonyolultabb a helyzet: Franciaország, Lengyelország és Magyarország fog össze ebben a kérdésben.

És hogy miért ekkora a vita?

A brexittel, vagyis a britek unióból történt távozásával az Európai Unió költségvetéséből 75 milliárd euró kiesik, ráadásul

a közösség költségvetési szerkezete az 1960-as évek óta állandó,

miközben olyan új témák jelentek meg, amire szintén kellene pénz, ilyenek a környezetvédelem, illetve a migráció.