eur:
407.97
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése 2019. június 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Uniós költségvetés: erős szövetségesek Magyarország mögött

A britek kilépésével várhatóan minden bennmaradó tagállamnak többet kell befizetnie az uniós büdzsébe, de Magyarország még így is nettó kedvezményezettje lesz a 2021-től hatályos keretköltségvetésnek – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában a Bruxinfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán szerint egyes területeken Budapestnek több szövetségese is van.

Hamarosan kiderülhet, hogy a vágyak arányban állnak-e a lehetőségekkel az uniós büdzsével kapcsolatban, ugyanis az érdemi tárgyalások előtt egyelőre valamennyi tagállam tartja magát a saját álláspontjához, senki sem mutat gyengeséget, ami persze természetes – fogalmazott a Bruxinfo főszerkesztője.

Az állam- és kormányfők még nem tárgyaltak a költségvetésről, elsőként a február 20-án kezdődő rendkívüli EU-csúcson – ami Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke tervei szerint több napon át is eltarthat – mérhetik össze a fegyvereik hatékonyságát a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés ügyében. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az egyhangú megállapodás első nekifutásra nem szokott összejönni, ezért szükség lehet majd egy újabb uniós csúcsra – vélekedett Gyévai Zoltán.

A főbb frontvonalak

A klasszikus felállás szerint a közös költségvetés nagy nettó befizetői, mint Németország, Svédország, Dánia, Hollandia vagy Ausztria, vélhetően

ragaszkodni fognak egy nagyon feszes, alacsony költségvetéshez, ami irreálisnak tekinthető,

hiszen miközben a britek távozásával kevesebb pénze lesz az uniónak, egyre több területen akar eredményeket felmutatni, amihez viszont általában pénz kell. Ráadásul elégséges forrást szeretne biztosítani a hagyományos, így a kohéziós-, vagy az agrárpolitikára is, vagyis a kívánságok tára óriási, viszont a lehetőségek már nem biztosítottak – magyarázta a Brüsszeli hét cím műsornak nyilatkozó szakértő.

Velük szemben a nettó kedvezményezettek, közöttük Magyarország, azt szeretnék továbbra is, hogy a legszegényebb, illetve arányosan szegényebb országok részesüljenek nagyobb arányban az uniós forrásokból.

Mindemellett léteznek olyan frontvonalak is, amelyek áthúzódnak az említett két tábor közötti választóvonalon: példa gyanánt,

míg a franciák nettó befizetők, a magyaroknak a szövetségesei is az agrárpolitikai kiadások fenntartásában,

hiszen ennek a forrásának a számottevő része Franciaországba folyik – magyarázta a Bruxinfo munkatársa. Az agrárpolitikát tekintve még a tekintetben az írekkel is egy hajóban utazunk. Ugyanakkor a 16-18 országot tömörítő Kohézió barátai csoportosuláson belül sincs teljes egyetértés, miután jelentős felzárkóztatási forrásokat csoportosítanának át Kelet- és Közép-Európából a déli országokba, ahol az elmúlt években gazdasági- és pénzügyi válság "dühöngött".

Ami biztos, és a tárgyalások kiindulópontja lesz, hogy mindenkinek többet kell majd befizetnie a közös költségvetésbe és mindenki kevesebbet fog kapni belőle. A kulcskérdés az lesz, hogy ki mennyivel kap vagy fizet többet, kevesebbet.

A legfőbb tartópillérek

A költségvetés jelenlegi tervezetét három fő részre lehet osztani.

  • Egyharmad részt szakít ki belőle a közös agrárpolitika és általában a természeti erőforrások,
  • egyharmad részt a felzárkóztatási politika, amiben benne foglaltatnak a kohéziós és strukturális alapok,
  • valamint egyharmad rész jut minden másra

– ismertette Gyévai Zoltán. Utóbbi területet mostanság új politikai prioritásoknak is szokták nevezni (migráció, a külső határok védelme, innováció, Erasmus-program, védelmi politika, stb.), amit úgymond az élet termelt ki, hiszen a kihívások ezekről a területekről jelentkeznek, amikre válasszal kell szolgálnia az uniónak is. Ezért is van például a klímaváltozás kapcsán egy olyan javaslat, hogy horizontálisan az EU-s költségvetés 25 százalékát közvetett, vagy közvetlen mód klímavédelemre fordítsák a tagok, tette hozzá a Bruxinfo munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×