eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése 2019. június 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Uniós költségvetés: erős szövetségesek Magyarország mögött

A britek kilépésével várhatóan minden bennmaradó tagállamnak többet kell befizetnie az uniós büdzsébe, de Magyarország még így is nettó kedvezményezettje lesz a 2021-től hatályos keretköltségvetésnek – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában a Bruxinfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán szerint egyes területeken Budapestnek több szövetségese is van.

Hamarosan kiderülhet, hogy a vágyak arányban állnak-e a lehetőségekkel az uniós büdzsével kapcsolatban, ugyanis az érdemi tárgyalások előtt egyelőre valamennyi tagállam tartja magát a saját álláspontjához, senki sem mutat gyengeséget, ami persze természetes – fogalmazott a Bruxinfo főszerkesztője.

Az állam- és kormányfők még nem tárgyaltak a költségvetésről, elsőként a február 20-án kezdődő rendkívüli EU-csúcson – ami Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke tervei szerint több napon át is eltarthat – mérhetik össze a fegyvereik hatékonyságát a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés ügyében. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az egyhangú megállapodás első nekifutásra nem szokott összejönni, ezért szükség lehet majd egy újabb uniós csúcsra – vélekedett Gyévai Zoltán.

A főbb frontvonalak

A klasszikus felállás szerint a közös költségvetés nagy nettó befizetői, mint Németország, Svédország, Dánia, Hollandia vagy Ausztria, vélhetően

ragaszkodni fognak egy nagyon feszes, alacsony költségvetéshez, ami irreálisnak tekinthető,

hiszen miközben a britek távozásával kevesebb pénze lesz az uniónak, egyre több területen akar eredményeket felmutatni, amihez viszont általában pénz kell. Ráadásul elégséges forrást szeretne biztosítani a hagyományos, így a kohéziós-, vagy az agrárpolitikára is, vagyis a kívánságok tára óriási, viszont a lehetőségek már nem biztosítottak – magyarázta a Brüsszeli hét cím műsornak nyilatkozó szakértő.

Velük szemben a nettó kedvezményezettek, közöttük Magyarország, azt szeretnék továbbra is, hogy a legszegényebb, illetve arányosan szegényebb országok részesüljenek nagyobb arányban az uniós forrásokból.

Mindemellett léteznek olyan frontvonalak is, amelyek áthúzódnak az említett két tábor közötti választóvonalon: példa gyanánt,

míg a franciák nettó befizetők, a magyaroknak a szövetségesei is az agrárpolitikai kiadások fenntartásában,

hiszen ennek a forrásának a számottevő része Franciaországba folyik – magyarázta a Bruxinfo munkatársa. Az agrárpolitikát tekintve még a tekintetben az írekkel is egy hajóban utazunk. Ugyanakkor a 16-18 országot tömörítő Kohézió barátai csoportosuláson belül sincs teljes egyetértés, miután jelentős felzárkóztatási forrásokat csoportosítanának át Kelet- és Közép-Európából a déli országokba, ahol az elmúlt években gazdasági- és pénzügyi válság "dühöngött".

Ami biztos, és a tárgyalások kiindulópontja lesz, hogy mindenkinek többet kell majd befizetnie a közös költségvetésbe és mindenki kevesebbet fog kapni belőle. A kulcskérdés az lesz, hogy ki mennyivel kap vagy fizet többet, kevesebbet.

A legfőbb tartópillérek

A költségvetés jelenlegi tervezetét három fő részre lehet osztani.

  • Egyharmad részt szakít ki belőle a közös agrárpolitika és általában a természeti erőforrások,
  • egyharmad részt a felzárkóztatási politika, amiben benne foglaltatnak a kohéziós és strukturális alapok,
  • valamint egyharmad rész jut minden másra

– ismertette Gyévai Zoltán. Utóbbi területet mostanság új politikai prioritásoknak is szokták nevezni (migráció, a külső határok védelme, innováció, Erasmus-program, védelmi politika, stb.), amit úgymond az élet termelt ki, hiszen a kihívások ezekről a területekről jelentkeznek, amikre válasszal kell szolgálnia az uniónak is. Ezért is van például a klímaváltozás kapcsán egy olyan javaslat, hogy horizontálisan az EU-s költségvetés 25 százalékát közvetett, vagy közvetlen mód klímavédelemre fordítsák a tagok, tette hozzá a Bruxinfo munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×