Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
317.18
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Ludovic Orban román miniszterelnök a kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a bukaresti parlamentben 2020. február 5-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Nem élte túl a román kormány a bizalmi szavazást

A Ludovic Orban vezette jobbközép kabinet bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 261 képviselő és szenátor szavazta meg a kétkamarás román parlamentben szerdán rendezett bizalmi szavazáson. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.

A PSD és az RMDSZ ezzel megakadályozta a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet a parlamenti vitát mellőzve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya. Az eredmény nem érhette váratlanul a miniszterelnököt, aki a szavazás előtt úgy fogalmazott,

ha buknak, akkor is a talpukra esnek.

Ludovic Orban ezzel arra utalt, hogy az általa vezetett, a közvélemény-kutatások szerint a választók csaknem fele által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásában érdekelt, a párt korábbi vezetője, Klaus Iohannis államfő pedig már bejelentette: ha a parlament megbuktatja a kormányt, ismét Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással.

A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kormánya ellen az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzák a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.

A román parlament két házának együttes ülése a PNL/Orban-kormány - a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolták az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt "önös érdekei miatt", a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.

A kormány bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt. A kormány bukása ezért mind az ellenzéknek, mind a PNL-nek megfelel. A PSD és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő PNL pedig elérte, hogy megnyissák az utat az előrehozott parlamenti választások előtt.

A közvélemény-kutatások szerint a PNL - Klaus Iohannis volt pártja - látványosan megerősödött a tavalyi európai parlamenti és elnökválasztás óta, és ezt a szimpátiát szeretné minél gyorsabban parlamenti mandátumokra váltani, még mielőtt az elkerülhetetlenné vált megszorítások miatt csökkeni kezdene támogatottsága. Ludovic Orban már január elején bejelentette: az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.

Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormány bukását vagy lemondását követően a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×