Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Katonák a lezuhant Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. A légi jármű hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Ukrajna nem jutott előre a tragédia ügyében

Elégedetlenségének adott hangot Irán együttműködési készsége iránt a Teheránnál lelőtt ukrán utasszállító repülőgép katasztrófájának kivizsgálásában Ruszlan Rjabosapka ukrán főügyész.

A főügyész kifejtette, hogy az ukrán fél több ízben fordult megkereséssel az iráni kormányhoz és a főügyészhez a vizsgálathoz szükséges információkért, úgymint bizonyos tanúk vallomásáért, egyes tárgyi bizonyítékokért, azaz a gép maradványainak meghatározott darabjaiért, de választ eddig még egyetlen kérdésben sem kaptak.

Rjabosapka szavai szerint az ukrán fél kapcsolatban van a katasztrófában érintett többi ország képviselőivel is, és szóba került egy nemzetközi nyomozócsoport megalakítása, de egyelőre még nem jutottak végleges eredményre. A főügyész ugyanakkor

reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi nyomozócsoportot nagyjából két héten belül mégis létrehozhatják.

Megjegyezte, hogy ha ez mégsem jön létre, Ukrajna továbbra is nemzetközi jogi úton, megkeresések formájában próbálja elérni a célját, de - mint rámutatott - ez késlelteti a vizsgálatot.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata január 8-án zuhant le, nem sokkal felszállás után. A tragédiában 176-an vesztették életüket, köztük a gép 9 fős ukrán személyzete. Két utas volt még ukrán állampolgárságú, a többiek hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.

Irán többnapi tagadás után január 11-én végül beismerte, hogy légvédelme lőtte le tévedésből rakétákkal a Boeing 737-es típusú utasszállító gépet.

Január 19-én Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezet balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója kijelentette, hogy - a korábbi hírekkel ellentétben - Irán egyelőre nem adja át sem Ukrajnának, sem Franciaországnak a katasztrófában megsérült feketedobozokat, amelyek a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket hivatottak rögzíteni, hanem megpróbálja előbb saját maga megnyitni és leolvasni az adatokat róluk.

Kijev ezt megelőzően több ízben kérte Irántól, hogy adja át neki a feketedobozokat, jelezve, hogy Kijevben is van olyan speciális laboratórium, mint Franciaországban, amely képes megnyitni a súlyosan megrongálódott adatrögzítőket. Az iráni bejelentés után Kijev ismét közölte, hogy tovább konzultál Teheránnal a feketedobozok ukrán szakértőknek való átadásáról.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×