Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Megtalálták az ukrán gép lelövésének felelősét Iránban

Börtönben van az az ember, aki felelős az iráni légvédelem által lelőtt ukrán utasszállító január 8-ai katasztrófájáért - közölte szombaton Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Azt azonban nem tudni, hogy ki az illető: a katona, aki "megnyomta a gombot", a tiszt, aki kiadta a parancsot, vagy esetleg felsőbb vezető.

"Börtönben van az az ember, akik tévedésből lelőtte az ukrán gépet" - idézte az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség a minisztert. Zaríf mást nem árult el róla.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, röviddel a felszállás után zuhant le, a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. Irán a katasztrófa után napokig tagadta, hogy rakétatalált érte a gépet. Miután azonban Kanada és az Egyesült Államok is rakéta becsapódásának tulajdonította a katasztrófát, Teherán beismerte, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi egysége lőtte le a gépet, de nem szándékosan. A katasztrófa után két héttel beismerte azt is, hogy két, rövid hatótávolságú, orosz gyártmányú TOR-M1 légvédelmi rakétával lőtték le a gépet. Arról azonban eddig még nem érkeztek hírek, hogy az iráni hatóságok bárkit is felelősségre vontak volna a történtek miatt.

Az ukrán média szombati híradásai szerint az izraeli látogatásán tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta egy tévéinterjúban: már a tragédia utáni napokban tudta, hogy a katasztrófa legvalószínűbb oka rakétatalálat volt, de szilárd bizonyítékok hiányában erről nem beszélhetett nyilvánosan. Szavai szerint a hír hallatán azonnal felkereste az ukrán áldozatok hozzátartozóit, és közölte velük: százszázalékos biztonsággal mondhatja, hogy nem műszaki hiba, és nem a személyzethez tartozó hozzátartozóik tévedése vezetett a katasztrófához.

Oroszország 2017-ben adott el Iránnak 29 darab TOR-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi üteget. A fegyvereket a Szovjetunióban fejlesztették ki repülőgépek és irányított rakéták lelövésére. Lánctalpas járműre szerelték, amely radart és nyolc rakétát szállít. A TOR hatótávolsága 12 kilométer, és legfeljebb 6 kilométeres magasságban repülő célpontok lelövésére alkalmas.

Címlapról ajánljuk
Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet! Arra is figyelmeztet, hogy már most kezdjünk el tenni azért, hogy megtartsuk a vizet, ha lesz csapadék.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×