Franciaországnak a becslések szerint 290 atomtöltete lehet. Ezeket nagyrészt a négy darab Triomphant-osztályú, ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárójukra telepítik, melyek közül egy mindig járőrszolgálatban van a tengeren – mondta az InfoRádióban Kasier Ferenc. Ezek mindegyike 16 darab, M51-es nagy hatótávolságú (6-9000 km) ballisztikus rakétát, mindegyik rakéta pedig nagyjából öt-hat, egyenként külön célra irányítható, 150 kilotonnás robbanófejet hordoz. Vagyis egyetlen hajón, ha őrjáratban van, 96 darab, egyesével körülbelül 10 hirosimányi robbanófej van. Ezt egészítik még ki a haditengerészeti légierőnek, illetve a légierőnek a Rafale típusú szuperszonikus vadászbombázói, amik torlósugár-hajtóműves ASMP cirkálórakétákkal vannak felszerelve. Utóbbiaknak jóval kisebb a hatótávolsága, mint az interkontinentális ballisztikus rakétáknak és a robbanófejük is valamennyivel kisebb, 100 kilotonnásak – sorolta a szakértő.

Ha tehát európai uniós nukleáris elrettentésről van szó, akkor ezalatt nagyjából a fentieket lehet érteni, ha pedig európai NATO-s nukleáris elrettentésről (az Egyesült Államok nélkül), akkor ehhez hozzá kell venni az Egyesült Királyságot – mondta. Nagy-Britanniának 220 robbanófeje lehet, ebből körülbelül 120 van „piros gombon”, tehát azonnal bevethető. Kaiser Ferenc elmondása alapján a briteknél az alapfegyverrendszert négy darab Vanguard-osztályú, nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró adja. London viszont abból a szempontból nem független, hogy míg a franciáknak a saját interkontinentális ballisztikus rakétájuk önálló fejlesztés, tehát ők maguk gyártják, addig a britek hajóin az amerikaiaktól vásárolt Trident II-es interkontinentális ballisztikus rakéták vannak. A mostani gyakorlat szerint hiába van 16 siló egy hajón, csak 8-ba van betöltve rakéta, és hajónként 40, maximum 48 robbanófej van egyszerre – a britek önbevallása szerint. „Ez a két ország biztosítja tehát az Egyesült Államok nélküli Európának a nukleáris elrettentést” – összegezte az NKE doecense.

Elég-e ez az önálló európai nukleáris védelmi erőhöz? Kaiser Ferenc szerint sok is. Nyilván Oroszország a saját készleteivel – kis túlzással – lyukat tudna robbantani Európa helyébe, de ha a francia és brit készleteket összeadjuk, vagy azt vesszük, hogy tényleg csak egy-egy hajó van kint mind a két flotta részéről valahol az Atlanti-óceánon, hiszen szigorúan titkos, hogy merre járőröznek ezek a hajók,

együtt 140 orosz, kínai vagy ad abszurdum amerikai nagyváros tudnának elhamvasztani

– érzékeltette a szakértő, megjegyezve újfent, hogy persze Oroszország, és nyilván az USA is többszörösen képes lenne elpusztítani Franciaországot és Nagy-Britanniát.

Az Oroszországi Föderáció körülbelül 1700 darab nukleáris robbanófejet tart „piros gombon”, a tartalék mennyiséggel, valamint a bontásra váró készletekkel együtt ez közel 5500 darabot jelent. Kínának 600 körüli töltete van, ami előbbinél jóval szerényebb, de az is bőven elég lenne Európa ellen. Kaiser Ferenc szerint Peking amúgy hasonlóan gondolkodik, mint a britek és a franciák: „nem kell ötször-tízszer megsemmisíteni a másik legfontosabb célpontjait, egyszer bőven elég”.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok milyen szemmel nézi, hogy Európa szeretne egy kicsit függetlenedni, azt válaszolta, hogy ez a mostani adminisztráció részéről elvárás is, tehát nem élik meg tragédiaként, ha kevesebbet kell erre Amerikának költenie. Kaiser Ferenc szerint az európai országok többségének van egy nagyon erős megbízhatósági problémája az USA mostani vezetésével szemben, ami megjelent néhány nagyon markáns kijelentésben, különösen a müncheni biztonságpolitikai csúcstalálkozón a német kancellár részéről, vagy még a davosi csúcstalálkozón a kanadai miniszterelnök révén. Mindezek a nyilatkozatok, a bizalmatlanság pedig érthetően nem tetszik az Egyesült Államoknak.

„De nagyon nehéz úgy egy erősebb, önállóbb Európát létrehozni, ami mondjuk Oroszországgal szemben is képes lenne fellépni, hogy az ne forduljon szembe az Egyesült Államokkal, ha azt az elemi érdekei megkívánják.

Tehát egyszerre mindent nem lehet megoldani amerikai részről” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.