Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és Svájc együttmûködésérõl szóló megállapodás aláírásán Brüsszelben 2026. március 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Ukrajna EU-tagságáról nyilatkozott Ursula von der Leyen

Európa mindig Ukrajna mellett fog állni, bármi történjék is a világ más részein, mindenki azt akarja, hogy véget érjen a borzalom és a vérontás, és senki sem akarja jobban a békét, mint az ukrán nép – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben az uniós tagországok nagykövetei előtt mondott beszédében.

A bizottsági elnök úgy fogalmazott: amikor Európa biztonságáról van szó, Ukrajnáról is beszélni kell, mert az ország „büszke európai nemzetként” nemcsak jövőbeli uniós tagjelölt, hanem „Európa első védelmi vonala” is.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a háborúnak úgy kell véget érnie, hogy az ne vesse el újabb jövőbeli konfliktusok magvait. Mint mondta, az Európai Unió nap mint nap Ukrajnával és partnereivel együtt dolgozik azon, hogy valós, hosszú távú biztonsági garanciákat teremtsen Ukrajna számára, és így teljes, igazságos és tartós béke jöhessen létre.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajnának most mindenekelőtt folyamatos pénzügyi támogatásra van szüksége. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 90 milliárd eurós hitelt javasolt Ukrajna szükségleteinek finanszírozására.

Mint mondta, a javaslat elfogadását nehézségek kísérték annak ellenére is, hogy mind a 27 uniós tagállam vezetője támogatását adta hozzá. A bizottsági elnök szerint ez ismét rámutatott arra a kérdésre, hogy az uniós rendszer képes-e elég hatékonyan döntéseket hozni.

Biztosíthatom önöket, hogy teljesíteni fogjuk vállalásainkat, mert a hitelességünk és – ami még fontosabb – a biztonságunk forog kockán – fogalmazott. Hozzátette: az Európai Unió számára elsőrendű fontosságú, hogy rendelkezésre bocsássa a 90 milliárd eurós hitelt.

Von der Leyen szerint ugyanez a logika érvényes az Európai Unió bővítésére is. Rámutatott: sok vita zajlik arról, hogyan lehet érdemalapú folyamat keretében időben előrehaladni, de

kulcsfontosságú, hogy az EU már most közelebb hozza magához a Nyugat-Balkánt, Moldovát és Ukrajnát.

Hangsúlyozta: a bővítés nem ideológiai kérdés, hanem közös európai érdek és biztonsági szükségszerűség. Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy a megfelelő pillanatban lépjen – tette hozzá.

A bizottsági elnök beszédében a közel-keleti helyzetre is kitért. Mint mondta, a térségben zajló konfliktus nemcsak súlyossága és gyors eszkalációja miatt fontos, hanem azért is, mert rávilágít arra, hogyan illeszkedik Európa és külpolitikája a gyorsan változó világrendbe.

Véleménye szerint sokféle vélemény hangzik el arról, hogy az Irán körüli konfliktus elkerülhető háború-e vagy szükségszerű. Ez a vita azonban nem a lényegre összpontosít – mondta, hangsúlyozva, hogy Európának a valós helyzetből kell kiindulnia.

„Világossá szeretném tenni: nem szabad könnyeket hullatni az iráni rezsimért” – fogalmazott von der Leyen. Azt mondta, hogy a rezsim saját népével szemben is halált és elnyomást alkalmazott, és a térségben is pusztítást és instabilitást okozott a rakétákkal és drónokkal felfegyverzett szövetséges csoportokon keresztül.

Hozzátette: sok iráni - az országon belül és világszerte - reméli, hogy a jelenlegi helyzet megnyithatja az utat egy szabad Irán felé.

Az iráni emberek megérdemlik a szabadságot, a méltóságot és a jogot, hogy maguk dönthessenek a jövőjükről – mondta, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az átmenet veszélyekkel és instabilitással járhat.

A bizottsági elnök szerint a konfliktus már most súlyos regionális következményekkel jár. A hatások az energiaellátásban, a pénzügyi és kereskedelmi rendszerekben, a közlekedésben, valamint az emberek elvándorlásában is érzékelhetők.

Címlapról ajánljuk
Révész Máriusz: most kell lépni, mert a következő generáció várható élettartama akár 2-5 évvel is alacsonyabb lehet

Révész Máriusz: most kell lépni, mert a következő generáció várható élettartama akár 2-5 évvel is alacsonyabb lehet

A sport és az esélyegyenlőség kapcsolatáról, valamint a mozgás testi és mentális hatásairól tartottak konferenciát Budapesten az aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával. Révész Máriusz államtitkár az InfoRádióban elmondta: a szegényebb, hátrányos helyzetű rétegekben különösen nagy gondot okoznak az egészségi problémák. Kitért arra is, hogy a kutatások alapján minél alacsonyabb iskolai végzettségűek a szülők, a gyermekük annál több időt tölt a számítógép, az okostelefon képernyője előtt, illetve annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy túlsúlyos vagy elhízott lesz.
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége
A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Minél fejlettebb technológiákra épül a gazdaság, annál világosabban látszik, hogy a kényelem mögött nem függetlenség, hanem újfajta kiszolgáltatottság halmozódik fel. Ezt a fordulatot írta le már az 1950-es években Jacques Ellul francia filozófus, aki szerint a technikai fejlődés nem egyszerűen megoldja a problémáinkat, hanem úgy szervezi át az életünket, hogy közben egyre több láthatatlan függőséget termel. Az energiapiac, a nyersanyag-ellátás és a mesterséges intelligencia körüli mai feszültségek pedig egyre inkább azt mutatják, hogy nem mi használjuk a rendszert, hanem a rendszer szabja meg, meddig tart a mozgásterünk. Ellul jóslatából viszont még mindig tanulhatunk valami újat a világunkról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×