Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 5. vasárnap Vince
Emmanuel Macron francia államfő videókapcsolaton keresztül vesz részt az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról tartott online uniós csúcstalálkozón a párizsi államfői rezidencián 2025. február 26-án, két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt Washingtonban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Resperger István: Franciaország keresi az útját a nagyobb atomhatalmak között

Franciaország növelni fogja nukleáris robbanótölteteinek számát, európai partnerei bevonásával pedig kibővítené a francia nukleáris erők stratégiai feladatait. Ezt egy hete jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Franciaország növelné atomtölteteinek számát, nukleáris védernyőjét pedig kiterjesztené európai szövetségeseire is. Resperger István katonai szakértő, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője szerint azonban ennek inkább politikai, mint katonai üzenete van.

„Jelenleg 5500 atomfegyvere van Oroszországnak és 5200 az Egyesült Államoknak, ami azt mutatja, hogy továbbra is ők a két szuperhatalom. A briteknek 220 van, a franciáknak pedig 290 darab – mondta a szakértő az InfoRádióban. Hozzátette, a védőernyőt továbbra is az USA biztosítja.

Resperger István elmondta, a NATO-csúcstalálkozó után Washington nem véletlenül telepített Németországba a jelenlegi hét helyen található atomfegyverek mellé hiperszonikus- és Tomahawk rakétákat. Hangsúlyozta: ezeket nem Ukrajnának szánták, hanem annak ellensúlyozására, hogy Moszkva körülbelül 20 darab nukleáris eszközt telepített Fehéroroszországba.

„Európa jelenleg háborús pszichózisban él és keresi a helyét a változó világban, így számos európai ország is változtatna korábbi védelmi politikáján” – mondta a szakértő.

Finnország, Svédország, Észtország, Románia és Lengyelország részéről is van törekvés arra, hogy hozzájáruljanak atomfegyverek telepítéséhez az országba.

A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője azonban úgy véli, ez csak az eszkalációt fokozza, de minden államnak magának kell eldöntenie, hogy orosz atomrakéták célpontjává teszi-e magát, főként az igen kis kiterjedésű Észtország esetén rizikós ez – jegyezte meg.

„Ezek a szólamok inkább a katonai diplomáciának szólnak, és Franciaország helyzetkeresésének ebben az új világrendben” – jelentette ki a szakértő. Resperger István mindemellett nem tartja valószínűnek, hogy nőni fog az európai atomhatalmak száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Az ukrajnai háború a húsvéti ünnepek idején sem csillapodik: hajnalban újabb orosz drón- és rakétacsapások érték Odesszát, amelyek több halálos áldozatot követeltek. Válaszul Ukrajna az orosz bevételek szempontjából kulcsfontosságú Lukoil-olajfinomítókat vette célba, annak ellenére, hogy nem megerősített információk szerint több nyugati nagyhatalom – köztük az Egyesült Államok – arra kérte Kijevet, hogy a Hormuzi-szoros körüli energiaválság miatt függessze fel az orosz energetikai infrastruktúrát célzó támadásokat. Tudósításunk az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×