„Modzstaba Hamenei az elmúlt években is felmerült már, mint lehetséges utód. Ez egyébként szemben áll az alkotmánynak a gondolatával, hogy családon belüli utódlással töltsék be a legfőbb vezetői pozíciót” – mondta az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A szakértő úgy véli,

ezzel Irán a kontinuitást és a stabilitást próbálja mutatni kifelé, és azt üzeni, hogy nem futamodnak meg az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben.

Hozzátette, meglátása szerint Modzstaba Hamenei közeli viszonyt ápol a Forradalmi Gárdával, ami pillanatnyilag különösen fontos, hiszen a fegyveres erők komoly belpolitikai súllyal rendelkeznek, és bizonyos szempontból jelenleg az látható, hogy a legfőbb vezetői pozíció mintha leértékelődne, ezért különféle hatalmi körökre kell figyelni Iránban.

Csicsmann László szerint az Egyesült Államok számára most az a kihívás, hogy hogyan szálljon ki ebből a háborúból, illetve mikor lesz az a pont, amikor azt lehet mondani, hogy elérte a céljait. Úgy véli,

ez a katonai képességek meggyengítése lehet, mivel jelenleg nincs olyan legitim tárgyalópartner, akivel az USA asztalhoz tudna ülni.

Mint mondta, Donald Trump arra számított, hogy esetleg egy olyan reformer kerül vezetői pozícióba, akivel meg lehet állapodni, ennek azonban jelenleg igen kicsi az esélye, hiszen Modzstaba Hamenei – aki a szakértő szerint egy biztonsági megoldás volt a rezsim szempontjából – az apja nyomdokaiban fogja folytatni tevékenységét.

A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára arról is beszélt, hogy Iránnak fogy az ereje, mind a védelmi képességek, mind a támadó kapacitás terén. Eredetileg mintegy 3000 ballisztikus rakétájuk volt, ennek a nagy részét azonban mostanra kilőtték, vagy megsemmisült az amerikai-izraeli csapásokban.

Drónjaik még viszonylag szép számban vannak, és ezekkel ugyan kisebb kárt lehet okozni, arra viszont jók, hogy a Hozmuzi-szorost még hetekig az ellenőrzésük alatt tartsák és problémákat okozzanak a hajóközlekedésben.

A szomszédos államok, tehát a Perzsa-öböl térségének arab államai alapvetően szeretnének kimaradni ebből a konfliktusból – szögezte le a Közel-Kelet-szakértő. Mint mondta, a legtöbb támadás az Ábrahám-megállapodásokat aláíró Egyesült Arab Emírségeket érte, és nem csak katonai támaszpontokat, hanem például a dubaji repülőteret is, megbénítva az utasforgalmat. Tehát ha lesz is további részvétel, akkor erre Abu Dhabi részéről lehet esetleg számítani. Ettől függetlenül a környező országok nagyrészt szeretnék lezárni ezt a háborút, hiszen komoly gazdasági károkat okoz nekik és veszélyezteti a politikai stabilitást – véli a szakértő.

Csicsmann László leszögezte: nehéz megmondani, meddig tart még a konfliktus. Amíg Irán ilyen hevesen válaszol és támadja a szomszédos államokat is, addig mindenképpen folytatódni fog, azaz akár további hetekig is. Az Egyesült Államok és Izrael kísérletet tesz arra is, hogy belső csoportokat, így az iráni kurdokat felfegyverezze, illetve Omán és Katar részéről is zajlanak háttéregyeztetések, de mindezekkel együtt a szakértő úgy véli, a háború nem ér véget a közeljövőben.