eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Brexit-megállapodás ratifikációjához szükséges vita idején készült kép a brit parlament felsőházi ülésterméről Londonban 2020. január 21-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Kirsty Wigglesworth

Átment a brexit-törvény a brit parlamenten

II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával a törvény hamarosan életbe lép.

Az alsóház két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban már elfogadta a Brexit-megállapodás ratifikálásához szükséges tervezetet, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került.

A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. Így az alsóház szerda délután ismét napirendre vette a tervezetet, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat.

A tervezet így - a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében - visszakerült a Lordok Háza elé, amely kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett. Szerda este azonban a tagok erről a lehetőségről lemondtak, így a parlamenti tárgyalás véget ért.

A brit törvényhozás részéről ennek alapján immár nincs akadálya annak, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis január 31-én, jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor - közép-európai idő szerint éjfélkor - kilépjen az Európai Unióból.

Az Európai Parlamentnek ugyanakkor a jövő héten még ratifikálnia kell a brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a 2018 novemberében elért eredeti brexit-egyezményt, de a kamara - amelyben a Konzervatív Párt akkor még kisebbségben volt - mindháromszor leszavazta a tervezetet.

May nem sokkal később távozott a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Az előző parlament alsóházának képviselői tavaly októberben - immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére - megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet. Azzal érveltek, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által három tárgyalási napban meghatározott idő alatt.

Johnson ezután már nem terjesztette újból az akkori alsóház elé a Brexit-törvénytervezetet, hanem - szintén a parlamenttel vívott hosszas csörték után - december 12-ére előrehozott választásokat írt ki. A választáson a kormányzó Konzervatív Párt a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az addigi kisebbségi kormányzás után immár kényelmes, 80 fős többsége van a londoni alsóházban. A kormány azóta a brexit-megállapodásról tartott összes alsóházi szavazást gond nélkül, jelentős többséggel megnyerte. Így szerda este véglegessé vált, hogy az egyezményből törvény lesz, és az is, hogy az Egyesült Királyság a jövő héten rendezett módon, ratifikált megállapodással lép ki az EU-ból.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×