Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Haszan F. érkezik az ellene terrorizmus és  emberiesség elleni bűncselekmények miatt indított büntetőper tárgyalására a Fővárosi Törvényszéken 2019. november 13-án. A vád szerint Haszan F. az Iszlám Állam (ISIS) nemzetközi terrorszervezet tagjaként 2016-ban a szíriai Homs városában bosszúból és a civil lakosság megfélemlítése céljából kivégezte egy a terrorszervezethez csatlakozást megtagadó ember mintegy húsz családtagját.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szakértő: átmeneti állapotot mutathat a nyugat-európai terrorizmus csendje

A drónok és a 3D-s nyomtatók lehetnek a terroristák új fegyverei - véli Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója a témában rendezett nemzetközi konferencia szünetében nyilatkozott az InfoRádiónak. A szakértő szerint bár az Iszlám Államban elvesztette területeit és vezetését, továbbra is veszélyes.

Az Iszlám Állam azon különleges terrorszervezetek közé tartozott, amely területtel is rendelkezett. Ezt a területet mára felszámolták, tehát tulajdonképpen már nem állam Iszlám Állam, és a vezetői túlnyomó többségét mind "levadászták" - mondta el az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.

"Ugyanakkor

mint szervezet megtartott harcosokat, sejteket, amelyek a világ különböző területein vannak, és bár vezetés nélkül, de próbálkozhatnak terrorcselekményekkel"

- tette hozzá.

A kérdés szerinte az, hogy a sejteknek sikerül-e összefogni, valamilyen szervezetet létrehozni; ez ellen küzd most a nemzetközi közösség, Szíriában, Törökországban és Irakban is.

Hogy a vezetés hiánya miatt van-e most épp "csönd" Nyugat-Európában terrorfronton vagy az elhárítás munkája lett-e jobb, arról azt mondta, inkább az utóbbi.

"Az európai terrorcselekmények egyszerűsödése már az Iszlám Állam bukása előtt is megfigyelhető volt. Míg 2014-2015-ben robbantásos merényleteket lehetett végrehajtani, illetve géppisztolyos támadásokat, ez megváltozott, és előtérbe kerültek a gépkocsival belehajtásos vagy késes támadásos formák" - ecsetelte Tálas Péter, aki szerint ez arra mutat, hogy nehezebbé vált a szervezés és az eszközbeszerzés is (robbanószerek, fegyverek).

A jövőt elemezgetve azt mondta, a terrorszervezetek még nem jelentkeznek drónokkal, de ennek csak idő kérdése.

"A másik:

a 3D-s nyomtatás is idővel el fognak oda jutni, hogy magányos merénylők is tudnak maguknak olyan fegyvereket nyomtatni, amivel nagyobb pusztítást lehet végezni"

- figyelmeztetett.

Szerinte fontos kérdés, hogy mi lesz azokkal a terroristákkal, akiket Szíriában vagy Irakban tartanak fogva.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×