eur:
393.13
usd:
363.13
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Haszan F. érkezik az ellene terrorizmus és  emberiesség elleni bűncselekmények miatt indított büntetőper tárgyalására a Fővárosi Törvényszéken 2019. november 13-án. A vád szerint Haszan F. az Iszlám Állam (ISIS) nemzetközi terrorszervezet tagjaként 2016-ban a szíriai Homs városában bosszúból és a civil lakosság megfélemlítése céljából kivégezte egy a terrorszervezethez csatlakozást megtagadó ember mintegy húsz családtagját.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szakértő: átmeneti állapotot mutathat a nyugat-európai terrorizmus csendje

A drónok és a 3D-s nyomtatók lehetnek a terroristák új fegyverei - véli Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója a témában rendezett nemzetközi konferencia szünetében nyilatkozott az InfoRádiónak. A szakértő szerint bár az Iszlám Államban elvesztette területeit és vezetését, továbbra is veszélyes.

Az Iszlám Állam azon különleges terrorszervezetek közé tartozott, amely területtel is rendelkezett. Ezt a területet mára felszámolták, tehát tulajdonképpen már nem állam Iszlám Állam, és a vezetői túlnyomó többségét mind "levadászták" - mondta el az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.

"Ugyanakkor

mint szervezet megtartott harcosokat, sejteket, amelyek a világ különböző területein vannak, és bár vezetés nélkül, de próbálkozhatnak terrorcselekményekkel"

- tette hozzá.

A kérdés szerinte az, hogy a sejteknek sikerül-e összefogni, valamilyen szervezetet létrehozni; ez ellen küzd most a nemzetközi közösség, Szíriában, Törökországban és Irakban is.

Hogy a vezetés hiánya miatt van-e most épp "csönd" Nyugat-Európában terrorfronton vagy az elhárítás munkája lett-e jobb, arról azt mondta, inkább az utóbbi.

"Az európai terrorcselekmények egyszerűsödése már az Iszlám Állam bukása előtt is megfigyelhető volt. Míg 2014-2015-ben robbantásos merényleteket lehetett végrehajtani, illetve géppisztolyos támadásokat, ez megváltozott, és előtérbe kerültek a gépkocsival belehajtásos vagy késes támadásos formák" - ecsetelte Tálas Péter, aki szerint ez arra mutat, hogy nehezebbé vált a szervezés és az eszközbeszerzés is (robbanószerek, fegyverek).

A jövőt elemezgetve azt mondta, a terrorszervezetek még nem jelentkeznek drónokkal, de ennek csak idő kérdése.

"A másik:

a 3D-s nyomtatás is idővel el fognak oda jutni, hogy magányos merénylők is tudnak maguknak olyan fegyvereket nyomtatni, amivel nagyobb pusztítást lehet végezni"

- figyelmeztetett.

Szerinte fontos kérdés, hogy mi lesz azokkal a terroristákkal, akiket Szíriában vagy Irakban tartanak fogva.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×