eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Richard Yu, a Huawei kínai távközlési vállalat fogyasztói üzletágának vezetője beszél a cég újdonságait bemutató előadáson Münchenben 2019. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

Szintet lépett a Huawei, Európa örülhet

Az Egyesült Államokból Kanadába telepíti át kutatóközpontját és hálózati berendezéseket gyártó üzemet lépesít Európában a Huawei Technologies Co. Ltd - jelentette be a kanadai Globe and Mail lapnak adott interjúban Zsen Cseng-fej, a kínai mobil távközlésiberendezés-gyártó konszern alapító vezérigazgatója.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy médiaértesülések szerint az Egyesült Államok az amerikai technológiát tartalmazó külföldi alkatrészek szállítására is kiterjeszteni készül az Huawei ellen elrendelt szankciókat. A washingtoni kereskedelmi minisztérium májusban tette a Huaweit "feketelistára". Amerikai vállalatok ezt követően csak külön engedéllyel léphettek beszállítóként üzleti kapcsolatba a kínai vállalattal.

"A Huawei kutatási és fejlesztési központját elvisszük az Egyesült Államokból és Kanadába telepítjük át" - fogalmazott a kanadai lapnak adott interjúban Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei). Bejelentette egyúttal azt is, hogy cége megkezdi mobil távközlési hálózati berendezések gyártását Kínán kívül is. Ennek keretében ötödik generációs hálózati berendezések gyártására üzemet készül létesíteni Európában. A külföldi üzem építésével a Huawei a hálózati berendezéseivel szemben táplált biztonsági aggályokat is el kívánja oszlatni.

A Globe and Mail beszámolója szerint a Huawei tavaly 510 millió dollárt fordított amerikai kutató részlegének fenntartására. A Huawei az amerikai részleg alkalmazottainak számát már hatszáz fővel 250-re csökkentette.

A Huawei nem reagált a Reuters hírügynökségnek a kanadai lapnak adott interjúval kapcsolatban feltett kérdéseire.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×