Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és felesége, Lévai Anikó (j), Peter Pellegrini szlovák (j3), Andrej Babis cseh kormányfő (j4) és felesége, Monika Babisová (j5), valamint Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter (j6) a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás, a bársonyos forradalom kezdetének alkalmából rendezett koszorúzáson a Szabadság Kapuja emlékművénél a Pozsonyhoz tartozó Dévényben 2019. november 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Közép-Európa nehéz próbatételek előtt áll

"Az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Pozsonyhoz tartozó Dévényben, ahol a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás kezdetére emlékezett a szlovák és a cseh kormányfő, valamint a lengyel külügyminiszter társaságában.

Orbán Viktor erről a magyar közmédiának beszélt, miután a szlovák és a cseh kormányfővel, valamint a lengyel külügyminiszterrel megkoszorúzta a Szabadság Kapuja emlékművet a 30 évvel ezelőtt kezdődött csehszlovák rendszerváltoztatásra emlékezve.

"Mi azt reméljük, hogy a saját lábunkon is meg tudunk állni, hogy ez így van-e, ez most elválik"

- fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte hamarosan kiderül, hogy a közép-európai országok mennyire képesek önállóan "mozogni", függetlenül a nyugat-európai fejleményektől. A miniszterelnök elmondta: természetesen a közép-európai országok teljesen nem tudják teljesen elszakítani magukat ezektől a fejleményektől, hiszen például az exportjuk 85 százaléka az Európai Unió nyugati részébe irányul.

"Illúziónk nem lehet, hatása lesz ránk, de hogy milyen erősek vagyunk valójában, hogy milyen az ellenálló képességünk, mennyire tudjuk megvédeni azt, amit már elértünk, az a következő egy-két évben dől el" - jelentette ki Orbán Viktor, aki úgy érzi, Magyarország jó erőben van és hasonlóan jó erőben vannak a közép-európai országok, a visegrádi négyek - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is - ahhoz, hogy továbbra is legalább 2 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést tudjanak elérni a nyugat-európai országoknál és az uniós átlagnál.

"Optimista vagyok, de nehezebb idők jönnek, mint az előző évek voltak."

A miniszterelnök úgy látja, hogy a közép-európai gazdaság szereplői kezdenek összekapcsolódni, nő a vegyesvállalatok száma, ami nagyon fontos, különösen akkor, ha ezek az országok a külvilág fejleményeitől függetleníteni akarják magukat, vagy legalábbis nem akarják azt, hogy kívülről határozzák meg a sorsukat. "Egyre inkább összenövő, összekapaszkodó közép-európai gazdasági térséget látok, ami reményekkel tölt el bennünket" - vélekedett Orbán Viktor.

Orbán Viktor a Pozsonyhoz tartozó Dévényben a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás kezdetére emlékezett a szlovák és a cseh kormányfő, valamint a lengyel külügyminiszter társaságában. A magyar kormányfő szerint Szlovákia és a Cseh Köztársaság akkor még közös államként Magyarország szabadságáért is harcolt a bársonyos forradalom idején.

"Azért vagyok itt, hogy tisztelegjek Szlovákia és a Cseh Köztársaság előtt bátor tettükért ezekben a nagyon fontos napokban, amikor egyben Magyarországért is harcoltak.

Így nagy mértékben hozzájárultak Magyarország szabadságához, amit nagyra becsülök" - mondta a miniszterelnök, aki arra a kérdésre, hogyan értékeli az együttműködést Peter Pellegrini szlovák kormányfővel, azt felelete, hogy elismeréssel tartozik Peter Pellegrininek, mert elkötelezett a Magyarország és Szlovákia közötti jó kapcsolatok iránt és a Szlovákiában élő magyaroknak is jó barátja, így Magyarország jó barátja is. "Kész vagyok együttműködni vele" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×