Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen Prágában 2019. november 17-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre"

Orbán Viktor miniszterelnök Prágában, a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen beszélt.

Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.

A prágai Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen a kormányfő beszédében kiemelte:

mi közép-európaiak 30 éve megmutattuk, hogy "hazánkért és Európáért nemcsak meghalni, de élni és dolgozni is tudunk".

Már nemcsak sorsunk, de céljaink is közösek, "a közép-európai országok együttműködése a közép-európai emberek szívébe van írva", ezért az előttünk álló évek Közép-Európa, a V4 sikereiről fognak szólni - vélekedett.

Kifejtette: "népeink sorsfonala sokszor fonódott össze az elmúlt ezer évben", a második világháború vége óta pedig sorsközösségben is élünk, mert 1945 után a csehek, a szlovákok és a lengyelek "ugyanazt kapták jutalmul, mint amit mi magyarok kaptunk büntetésül, szovjet diktatúrát". A miniszterelnök felidézte: a nyolcvanas években a magyar fiataloknak a cseh és a lengyel antikommunista ellenállás volt a példa, amelynek segítségével a magyarok is hozzákezdtek a kommunista rendszer lebontásához.

Úgy vélte, ma már világos, hogy "'68-asnak lenni gyökeresen mást jelent Nyugaton és Közép-Európában". A nyugati '68 felszámolná a szabad nemzetállamokon és keresztény kultúrán nyugvó európai világot, ezzel szemben "a mi '68-unk" éppen ezek visszaszerzését és megvédését akarja - fogalmazott. Hozzátette:

a közép-európai '68 üzenete ma is az, hogy "mi akarunk dönteni a saját sorsunkról", szabad nemzetként akarunk élni, "nem pedig birodalmi tartományként vagy birodalmi alattvalóként".

A kormányfő hangsúlyozta: "közép-európai demokraták vagyunk", ezért védelmünkbe kell vennünk a nemzetállami szuverenitást, "mert ha lemondunk róla, azzal a demokráciának is vége lesz". Orbán Viktor szerint ma sem valami új ideológiai rendszerre van szükség, és ha javítani akarunk mai európai világunkon, akkor "egyszerű emberi dolgokra van szükségünk". Arra, hogy saját közép-európai életünket élhessük, hogy tisztelhessük és megvédhessük családjainkat, élvezhessük szabadságunkat, szerethessük hazánkat és büszkék lehessünk nemzetünkre - sorolta.

A közép-európaiaknak van saját nyelvük, a szabadság, a függetlenség és az egymás iránti szolidaritás nyelve. Ez a nyelv az európai népek nagy családjában önálló és határozott hangot ad nekünk, és ennek köszönhető, hogy Közép-Európa ma nemcsak földrajzi fogalom, hanem politikai, gazdasági és kulturális valóság - hangoztatta a miniszterelnök.

A megemlékezésen felszólaltak a visegrádi országok miniszterelnökei, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő, valamint Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×