A felmérés – melyet mindkét ország tudományos akadémiája végzett párhuzamosan – azt mutatja, hogy a szlovákok 52 százaléka szerint megérte, hogy bekövetkeztek 30 évvel ezelőtt a változások. Ezzel ellenkező véleményen a megkérdezettek 12 százaléka volt. Csehországban a változásokkal a megkérdezettek 66 százaléka elégedett. Zora Bútorová, a Közéleti Kérdések intézetének elemzője szerint ennek történelmi okai vannak. "Ez a normalizáció eltérő lefolyásával függ össze az egykori közös államban, a modernizáció eltérő lefolyásával, ami a szlovákokban azt az érzetet keltette, hogy a szocialista rendszer adott nekik valamit" – fogalmazott Bútorová.

Mindkét ország lakossága szerint a vállalkozók, a disszidensek és a hívők jártak a legjobban a rendszerváltással. A szlovákiai megkérdezettek szerint viszont a változásra

leginkább a gazdák és az idősek fizettek rá.

A politikai szabadság megítélésében a felmérés résztvevőinek a véleménye megoszlik. "Szlovákiában az emberek jelenleg azt hiszik, hogy jobban tudnak hatni a politika alakulására, mint Csehországban. Ez korábban nem így volt" – vélekedett Robert Klobucký, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa.

Pavlina Tabery, a Cseh Tudományos Akadémia Közvélemény-kutató Intézetének munkatársa szerint ez összefügghet a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák kormányfőváltással. A felmérésből kiderült az is, hogy Szlovákiában a rendszerváltáshoz a legkritikusabban a kormányzó Smer hívei viszonyulnak.

Csehországban és Szlovákiában az 1989. november 17-i prágai engedélyezett diáktüntetés erőszakos feloszlatását tartják a csehszlovákiai rendszerváltás kezdetének. A prágai eseményeket követően országszerte rendszerellenes megmozdulásokra került sor, amelyek következtében rövidesen megdőlt a kommunista párt uralma és a szocialista rendszer.