Infostart.hu
eur:
386.46
usd:
332.03
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az éjszakába nyúló európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. A tagországok állam-, illetve kormányfői június 30-án este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Nyitókép: Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen még elgondolkodhat a portfóliócserén

Az Európai Bizottság megválasztott elnökét valószínűleg az európai parlamenti erőviszonyok befolyásolják majd abban, hogy Magyarország megtarthatja-e a bővítési portfóliót – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában a Bruxinfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán éppen ezért nem zárja ki, hogy a végén csere lesz a magyar és a román jelölt között, így Várhelyi Olivér a közlekedési területért felelhet.

Van egy fajta taktikázás – fogalmazott Gyévai Zoltán, aki túlzónak tartotta volna azt a lépést, hogy miután a magyar jelöltet, Trócsányi Lászlót kibuktatta az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága (JURI), Ursula von der Leyen – saját magától – a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót is elvette volna az új magyar jelölttől, hiszen nyilvánvalóan tett ígéretet Magyarország irányába ezzel a jelöléssel korábban – s Orbán Viktor miniszterelnök ezt a porfóliót is kérte.

Érdekes kérdés ugyanakkor – folytatta a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában –, hogy vajon miért ezt a portfóliót kapta Magyarország. Esetleg nem az a kalkulációja volt-e von der Leyennek, hogy nem akart nemet mondani a magyar vezetés számára, de közben úgy gondolta, ezt az ügyet majd az Európai Parlament elintézi. Azonban, egyfajta portfóliócsere esetében olyan számítások is szerepet játszhatnak, hogy a megválasztott EB-elnök nem akar újabb "buktát", és ezáltal minimalizálná a kockázatokat, amelyek a von der Leyen-féle bizottságnak a jóváhagyásával összefüggnek – mutatott rá a szakember.

Nézőpont kérdése

A bővítési és szomszédságpolitikai tárcáról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy erős-e – hiszen egyfelől közvetlenül a külpolitikai biztos van bekötve, és az említett Ukrajnával, Törökországgal, vagy éppen Szerbiával, Albániával, vagy Észak-Macedóniával kellene foglalkozni –, vagy sem. Például egy francia esetében nem feltétlenül az, hiszen éppen Emmanuel Macron francia elnök az, aki azt mondja, hogy nincs bővítés, még tárgyalást sem lehet kezdeményezni, amíg az EU nem rendezte belső ügyeit. Egy jó ürügy arra, hogy akár évekkel is elcsúsztassák a "hatékony akciót" a bővítés területén, mutatott rá a Bruxinfó főszerkesztője.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kulcsfontosságúnak tartja a Nyugat-Balkán csatlakozását, amit hasonlóan lát – Gyávai Zoltán meglátása szerint – legalább húszonvalahány az európai uniós vezetők közül, az pedig, hogy ezzel Emmanuel Macron francia elnök nem ért egyet, konkrét hibának látja. Különösen azért, mert ő az aki folyamatosan arról beszél, hogy egy szuverén Európát kell létrehozni, miközben hagyná, hogy ebbe a történelmileg is rendkívül befolyásolható térségben betüremkedjen Kína, Oroszország és más destabilizációs erők. Ez komoly stratégiai hiba lenne, és nem az európai uniós cselekvési szabadságot, mozgásteret növelné, legalább nem közép- és hosszútávon – szögezte le a Bruxinfo főszerkesztője.

Kiszámíthatatlanná vált a hangulat

A szakember úgy látja, hogy a román jelölttel kapcsolatban benne van a levegőben a portfóliócsere, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy Ursula von der Leyen mennyire képes fölmérni az Európai Parlament irányadó frakcióinak a hangulatát. Hiszen az eddigi ballépések ezzel függtek össze, hogy von der Leyen tudni vélte azt, hogy a szociáldemokraták, a Néppárt, valamint a liberálisok részéről van egy támogatása például a volt francia biztosjelöltnek, Sylvie Goulard-nak. Ehhez képest kiszámíthatatlan, bizonytalan lett az Európai Parlament, hogy milyen a hangulat, és ez okozza a nagy rizikót a helyzetben – magyarázta Gyévai Zoltán –, azonban, ha von der Leyen azt az üzenetet kapja majd, hogy a magyar jelölt jöhet, de cserélje meg a portfóliót, akkor természetesen lehet, hogy el fog ezen gondolkodni. Igaz, ez persze attól is függhet majd, hogy végső soron Románia kit fog jelölni.

A tejes beszélgetés vasárnap este 6 órától hallható az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×