Infostart.hu
eur:
354.3
usd:
306.04
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az éjszakába nyúló európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. A tagországok állam-, illetve kormányfői június 30-án este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Nyitókép: Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen még elgondolkodhat a portfóliócserén

Az Európai Bizottság megválasztott elnökét valószínűleg az európai parlamenti erőviszonyok befolyásolják majd abban, hogy Magyarország megtarthatja-e a bővítési portfóliót – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában a Bruxinfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán éppen ezért nem zárja ki, hogy a végén csere lesz a magyar és a román jelölt között, így Várhelyi Olivér a közlekedési területért felelhet.

Van egy fajta taktikázás – fogalmazott Gyévai Zoltán, aki túlzónak tartotta volna azt a lépést, hogy miután a magyar jelöltet, Trócsányi Lászlót kibuktatta az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága (JURI), Ursula von der Leyen – saját magától – a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót is elvette volna az új magyar jelölttől, hiszen nyilvánvalóan tett ígéretet Magyarország irányába ezzel a jelöléssel korábban – s Orbán Viktor miniszterelnök ezt a porfóliót is kérte.

Érdekes kérdés ugyanakkor – folytatta a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában –, hogy vajon miért ezt a portfóliót kapta Magyarország. Esetleg nem az a kalkulációja volt-e von der Leyennek, hogy nem akart nemet mondani a magyar vezetés számára, de közben úgy gondolta, ezt az ügyet majd az Európai Parlament elintézi. Azonban, egyfajta portfóliócsere esetében olyan számítások is szerepet játszhatnak, hogy a megválasztott EB-elnök nem akar újabb "buktát", és ezáltal minimalizálná a kockázatokat, amelyek a von der Leyen-féle bizottságnak a jóváhagyásával összefüggnek – mutatott rá a szakember.

Nézőpont kérdése

A bővítési és szomszédságpolitikai tárcáról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy erős-e – hiszen egyfelől közvetlenül a külpolitikai biztos van bekötve, és az említett Ukrajnával, Törökországgal, vagy éppen Szerbiával, Albániával, vagy Észak-Macedóniával kellene foglalkozni –, vagy sem. Például egy francia esetében nem feltétlenül az, hiszen éppen Emmanuel Macron francia elnök az, aki azt mondja, hogy nincs bővítés, még tárgyalást sem lehet kezdeményezni, amíg az EU nem rendezte belső ügyeit. Egy jó ürügy arra, hogy akár évekkel is elcsúsztassák a "hatékony akciót" a bővítés területén, mutatott rá a Bruxinfó főszerkesztője.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kulcsfontosságúnak tartja a Nyugat-Balkán csatlakozását, amit hasonlóan lát – Gyávai Zoltán meglátása szerint – legalább húszonvalahány az európai uniós vezetők közül, az pedig, hogy ezzel Emmanuel Macron francia elnök nem ért egyet, konkrét hibának látja. Különösen azért, mert ő az aki folyamatosan arról beszél, hogy egy szuverén Európát kell létrehozni, miközben hagyná, hogy ebbe a történelmileg is rendkívül befolyásolható térségben betüremkedjen Kína, Oroszország és más destabilizációs erők. Ez komoly stratégiai hiba lenne, és nem az európai uniós cselekvési szabadságot, mozgásteret növelné, legalább nem közép- és hosszútávon – szögezte le a Bruxinfo főszerkesztője.

Kiszámíthatatlanná vált a hangulat

A szakember úgy látja, hogy a román jelölttel kapcsolatban benne van a levegőben a portfóliócsere, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy Ursula von der Leyen mennyire képes fölmérni az Európai Parlament irányadó frakcióinak a hangulatát. Hiszen az eddigi ballépések ezzel függtek össze, hogy von der Leyen tudni vélte azt, hogy a szociáldemokraták, a Néppárt, valamint a liberálisok részéről van egy támogatása például a volt francia biztosjelöltnek, Sylvie Goulard-nak. Ehhez képest kiszámíthatatlan, bizonytalan lett az Európai Parlament, hogy milyen a hangulat, és ez okozza a nagy rizikót a helyzetben – magyarázta Gyévai Zoltán –, azonban, ha von der Leyen azt az üzenetet kapja majd, hogy a magyar jelölt jöhet, de cserélje meg a portfóliót, akkor természetesen lehet, hogy el fog ezen gondolkodni. Igaz, ez persze attól is függhet majd, hogy végső soron Románia kit fog jelölni.

A tejes beszélgetés vasárnap este 6 órától hallható az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×