Infostart.hu
eur:
359.39
usd:
309.51
bux:
0
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTIKoszticsák Szilárd

A jogászokon is múlhat az új Európai Bizottság sorsa

Romániának továbbra sincs biztosjelöltje, valamint az elhúzódó brexit miatt már Londonnak is elő kell állnia egy aspiránssal a testületbe. A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: elvileg november 11. és 13. között kell meghallgatnia az Európai Parlamentnek az új biztosjelölteket, akikről a hónap végén szavaznak. Előfordulhat azonban, hogy csonkán alakul meg az Európai Bizottság.

Ursula von der Leyen hétfőn meginterjúvolta Várhelyi Olivért és az új francia jelöltet, Thierry Bretont, és kedden kiderült, hogy mindkettőjük kinevezésére rábólintott. A fő kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy mi lesz a román térfélen, ahol ahelyett, hogy egyszerűsödne a helyzet, egyre bonyolultabbnak tűnik – fogalmazott Gyévai Zoltán az InfoRádióban. Romániának a jövő héten lehet új jelöltje, amennyiben a román parlament jóváhagyja november 4-én Ludovic Orban néppárti kabinetjét, ami egyáltalán nem garantált.

A Bruxinfo főszerkesztője szerint Von der Leyen megválasztott bizottsági elnöknek viszont mind a 27 tagállami jelölttel kell számolnia, így a román jelölt nélkül az egész folyamat nem keresztülvihető, hiszen az Európai Parlament is várja, hogy meglegyen az összes biztosjelölti név, hogy azután egészében tudjanak szavazni az új Európai Bizottságról. A szakértő szerint emiatt egyelőre nincs is értelme meghallgatni Várhelyi Olivért, vagy akár a francia Thierry Bretont.

Gyévai Zoltán úgy látja, Von der Leyen, bár ezt nem jelentette be, nyilvánvalóan kitűzhetett maga számára egy észszerű határidőt, ameddig kész lehet várni a román jelöltre. A tervek szerint november 11. és 13. között lenne az említett három, a magyar, a francia és a román biztosjelölt meghallgatása, az Európai Parlament pedig november 27-én végszavazna a következő Európai Bizottságról. Ennélfogva a románoknak van még egy hetük, de ha sikerül is új névvel előállniuk, a jelöltnek csak pár napja lesz a felkészülésre.

Ha nem lesz brit jelölt, román sem kell?

Közben a britek három hónapos hosszabbítást kaptak a minap, így viszont a szerződés értelmében Nagy-Britanniának is kell biztost jelölnie. Az viszont már más kérdés, hogy az említett szűk időszakban miként tudják rákényszeríteni Boris Johnsont, hogy ezt meg is tegye, jegyezte meg a Bruxinfo főszerkesztője

Szerinte

érdekes helyzet alakulna ki, ha a Európai Unió jogászai azzal állának elő, hogy a brit biztos jelölése nélkül is nyugodtan elfoglalhatja a helyét az új Bizottság, hiszen ilyen alapon a román jelölt hiányában is megtehetné.

Gyévai Zoltán emiatt nem zárná ki annak a lehetőségét, hogy ha Romániában túlságosan elhúzódna a folyamat, akkor 26 biztosjelölttel fog nekifutni Ursula Von der Leyen az ötéves időszaknak.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

Címlapról ajánljuk
Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból
Kegyelmi ügy

Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból

A Sándor-palota által péntek reggel közzétett, az kegyelmi ügyet érintő dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K.. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka. Az elnöki hivatal honlapja, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt, nehezen bírja a terhelést, így a dokumentumok a nyilvánosság számára azért korlátozottan elérhetők.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Jelenleg nem az ukrán gabona árasztja el a magyar piacot, aszályos időszakban azonban továbbra is valós kockázatot jelent az árletörő hatása, ezért a korlátozás fenntartása indokolt – állítja Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A Tisza-kormány szakpolitikusa rámutatott, hogy a magyar kukoricapiac gondja jelenleg nem pusztán ukrán importkérdés: a behozott kukorica fele Lengyelországból, több mint harmada Szlovákiából érkezik, miközben mindkét ország maga is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját. Bóna azt is hangsúlyozta, hogy a döntéseknél egyszerre kell figyelembe venni a magyar gazdák, a takarmánygyártás, az állattenyésztés és az élelmiszer-ellátás biztonságának szempontjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×