eur:
392.76
usd:
362.52
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a parlament ülésére indul londoni rezidenciájáról 2019. október 29-én. A brit törvényhozás az előző nap elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legkésőbb 2020. január 31-ig halasztásáról hozott uniós döntést, amely értelmében a kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés korábbi ratifikálása esetén a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy pártja támogatja az előrehozott parlamenti választás kiírását.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Brexit - Támogatták az előrehozott választás kiírását a brit alsóház képviselői

Formális szavazás nélkül, felkiáltással fogadták el az előrehozott választás kiírását kezdeményező kormányzati indítványt, a részletekről tart a vita.

Formális szavazás nélkül, felkiáltással elfogadták kedd este a londoni alsóház képviselői az előrehozott választás kiírását kezdeményező kormányzati indítványt. Ez a tervezet második olvasatbeli, vagyis az általános vita utáni, elvi támogatását jelenti. A részletekről - mindenekelőtt a módosító indítványokról - ezután kezdődik a vita, a végszavazás kedd éjjel várható.

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök eddig háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, de a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt - amelynek szavazataira szükség van a választás kiírásához - eddig elzárkózott az indítvány támogatásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését.

Jeremy Corbyn, a Labour vezetője azonban kedden bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a brexit elhalasztásába, megszűnt a rendezetlen kilépés lehetősége, így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×