Zajlanak a biztosjelölti meghallgatások az Európai Parlamentben. A magyar és a román biztosjelölt már a meghallgatások előtt teljesen elbukott, de növekszik azok száma is, akik hétfő óta a szakbizottságokat sem győzték meg, és írásban vagy szóban újra be kell számolniuk.

Gyakran az történik, mint most a svéd belügyi biztosjelölt, Ylva Johansson esetében: amíg csak a hírét hallották, addig egész nagy volt iránta a bizalom és a nyitottság, hiszen egy olyan miniszter asszonyról van szó, aki öt különböző kormányban három különböző miniszterelnök idején részben ugyanezzel a területtel foglalkozott - mondta Fóris György, a Bruxinfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában. "Azt várták, hogy egy profi érkezik. Ám a három órás meghallgatás eredményeképp a pozitív megítélés szétesett, ugyanis a jelölt a legtöbb konkrét kérdésre nem adott konkrét választ". Ugyanez történt a lengyel agrárbiztos-jelölt esetében is - tette hozzá a szakértő.

A meghallgatók ezért most, mielőtt kinevezik a jelölteket az adott területek legfőbb uniós felelősévé, ki akarják szedni belőlük, hogy a konkrét ügyeknél (például a dublini reform kérdése a migrációs válságnál) mi az elképzelése, és azt tudják-e támogatni.

Vagyis előfordul, hogy a háromórás beszélgetés nemhogy tisztázza a helyzetet, hanem éppenséggel ront a képleten, és szükségessé válik egy plusz beszélgetés. Ez a pótmeghallgatás általában csak egy óra, és majdnem mindig kiegészíti egy újabb kérdőív (egy "házi feladat"), amit szóban pontosítanak - ismertette az eljárást Fóris György. Hozzátette: arra még nem volt példa, hogy a pótmeghallgatáson valaki nem ment át. Ám

ha a pótmeghallgatás után is többségben maradnak a kétkedők, akkor biztost kell cserélni.

"Volt már erre példa a parlamenti körökben alapvetően támogatott Jean-Claude Juncker esetében: az általa nagyon kapacitált szlovén biztosjelöltet (addig szlovén miniszterelnököt), Alenka Bratušeket az energia portfólióval akarták megbízni, de annyira gyengén szerepelt, háromféle választípust variáló, semmitmondó szereplést produkált, hogy egyértelműen alkalmatlannak mondták ki és új jelöltet kértek" - idézte fel a Bruxinfó elemzője.

A 14-15-i meghallgatási időszakban tartják a magyar és a román új jelölt első meghallgatását is, ez szintén három órás procedúra lesz. Ám ha ekkor nem születik döntés, és megismétlődnek a svéd és a lengyel jelölt esetében történtek, akkor nekik is pótmeghallgatásuk lesz. Így pedig előfordulhat, hogy nem lehet október 23-án szavazni az Európai Bizottságról, ami így nem alakulhat meg november elején.

Ez nem lenne példa nélküli szenzáció

- mutatott rá Fóris György, rámutatva: az elmúlt 15 évben a három bizottságból kettő csak késéssel áltt fel. A 204-ben hivatalba lépett első Barroso-bizottság az előbb említett hat különböző billegő jelöltje és két cseréje miatt kényszerült arra, hogy már a lista beterjesztésére is két hét halasztást kérjen - kiderült ugyanis, hogy leszavazták volna az egészet. Emiatt csak november harmadik hetében tudta elkezdeni mandátumát. Öt évvel később pedig, részben a Lisszaboni Szerződés késői ratifikációja miatt, csak februárban lépett hivatalba az EB.

Ilyen technikai csúszás elképzelhető,

nem lenne nagy világszenzáció, ha nem november 1. a lenne váltás időpontja, hanem egy két héttel későbbi dátum.