eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének.
Nyitókép: Jean-Francois Badias

Szédítő biztoskeringő zajlik az unióban

Ursula von der Leyen dolga igen nehéz a kormányválságban vergődő románokkal, keleti szomszédunk jelölése ráadásul a magyar Várhelyi Olivér portfólióját is befolyásolhatja. A megbuktatott francia jelölt ügye mögött többen uniós szintű bosszút sejtenek.

Mint az Infostart is beszámolt róla, a bukaresti parlamenti bizalmatlansági szavazáson megbukott a román kormány, a 244 leadott voksból 238 támogatta a kormány távozását. Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök ügyvezetőként folytatja az új kormány megalakulásáig.

A bizalmatlansági indítvány mögött, mint Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa az InfoRádióban elmondta, "európai számolgatások" is zajlanak a közelgő államfőválasztás miatti taktikázás mellett.

"A román kormány a jelen pillanatig két javaslatot tett az uniós biztosjelöltséggel kapcsolatban, és eddig egyik sem nyerte el az Európai Bizottság kijelölt elnökének, illetve az Európai Parlament egy-egy bizottságának a tetszését.

Kérdés, hogy ebben az ex-lex állapotban, vagyis amikor nincs teljes értékű kormányfő és valódi kabinet Bukarestben, ilyen körülmények között ki tud javaslatot tenni és milyen felhatalmazásal. Ez nehezíti Ursula von der Leyen helyzetét is" - részletezte Pászkán Zsolt.

A szakértő egyes hírekre támaszkodva elmondta, a román jelölésen akár a magyar biztos elfogadása is múlhat az EU-ban; nem mindegy, nő vagy férfi, szociáldemokrata vagy néppárti jelölttel jelentkezik Bukarest.

"A folyamat a magyar fél számára hátrányos lesz,

hiszen a mozgásterét jelentősen behatárolja a román bizonytalanság. Meglátjuk, hogy szétválasztják-e az eddig együtt mozgatott jelöléseket, vagy úgy veszik, hogy Románia egy fél évre kiesik ebből a folyamatból, és akkor teljesen más irányt vesz az EU-s folyamat egésze is" - tette hozzá Pászkán Zsolt.

Vége az eredeti menetrendnek

Időközben 82 szavazatal a 29 ellenében (és egy tartózkodás mellett) az EP illetékes szakbizottsága nem támogatta Sylvie Goulard francia biztosjelöltet.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője a történteket összegezve az InfoRádióban kijelentette: ezzel már borítékolható, hogy vége az eredetileg tervezett, az Európai Bizottság összeállítására vonatkozó menetrendnek. A parlament így biztos nem tudja lezárni október 17-én a procedúrát, és 23-án a plenáris ülés nem fog tudni szavazni. Az ilyen késések nem ritkák, idézte fel a szakértő, megemlítve a két, határidún túl megalakuló Barroso-bizottság esetét.

Az esetleges portfoliócserékkel kapcsolatban Gyévai Zoltán elmondta: úgy tűnik, a román és a magyar biztosi jelölt ügyét Ursula von der Leyen összekapcsolta egymással - most az a kérdés, hogy a francia kártyát is bekeveri-e ezek mellé. Gyévai Zoltán szerint nem ez fog történni, hanem a franciáktól egy fajsúlyos jelölést vár majd az EB megbízott elnöke.

Az is fontos szempont még, tette hozzá a szakértő, hogy két női jelölt bukott el a szavazásokon, márpedig Ursula von der Leyen kiemelt figyelmet fordít a nők jelenlétére az új Európai Bizottságban. Ez szűkíti a mozgásteret a biztosok jelölésével kapcsolatban is.

Vélemények

A Bruxinfo cikke szerint az elbukott francia jelölt, Goulard pártcsaládja, a liberálisok a másik két középpárt revansáról, vagyis néppárti-szocialista bosszúról beszélnek, amiért a múlt héten például Trócsányi Lászlót (Európai Néppárt) jelöltként megbuktatták. Más vélemények szerint ez egy francia-uniós "mérkőzés", miután Emmanuel Macron francia elnök "lenyomta az unió torkán" saját jelöltjét, Ursula von der Leyent bizottsági elnökjelöltként.

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát a román, a francia és a magyar kormánynak kell másvalakit küldeni, mint eredetileg, de a magyar Várhelyi Olivér neve mellett már a román Dan Nica neve is ismert egy ideje, Utóbbiról mégis úgy tudni, nem volt tőle elragadtatva az EB-elnöki poszt várományosa, ráadásul állítólagos etikai problémák is felmerülnek vele kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint a román ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt Siegfried Muresan EP-képviselőt, a néppárti frakció egyik alelnökét készül román biztosjelöltté tenni, ez azonban még egyáltalán nem biztos.

Az még mindig bizonytalan, hogy Ursula von der Leyen hogyan osztja meg a portfóliókat (közlekedés, illetve bővítés- és szomszédságpolitika) a magyar és a román jelölt között, és sor kerül-e portfoliócserére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×