eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének.
Nyitókép: Jean-Francois Badias

Szédítő biztoskeringő zajlik az unióban

Ursula von der Leyen dolga igen nehéz a kormányválságban vergődő románokkal, keleti szomszédunk jelölése ráadásul a magyar Várhelyi Olivér portfólióját is befolyásolhatja. A megbuktatott francia jelölt ügye mögött többen uniós szintű bosszút sejtenek.

Mint az Infostart is beszámolt róla, a bukaresti parlamenti bizalmatlansági szavazáson megbukott a román kormány, a 244 leadott voksból 238 támogatta a kormány távozását. Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök ügyvezetőként folytatja az új kormány megalakulásáig.

A bizalmatlansági indítvány mögött, mint Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa az InfoRádióban elmondta, "európai számolgatások" is zajlanak a közelgő államfőválasztás miatti taktikázás mellett.

"A román kormány a jelen pillanatig két javaslatot tett az uniós biztosjelöltséggel kapcsolatban, és eddig egyik sem nyerte el az Európai Bizottság kijelölt elnökének, illetve az Európai Parlament egy-egy bizottságának a tetszését.

Kérdés, hogy ebben az ex-lex állapotban, vagyis amikor nincs teljes értékű kormányfő és valódi kabinet Bukarestben, ilyen körülmények között ki tud javaslatot tenni és milyen felhatalmazásal. Ez nehezíti Ursula von der Leyen helyzetét is" - részletezte Pászkán Zsolt.

A szakértő egyes hírekre támaszkodva elmondta, a román jelölésen akár a magyar biztos elfogadása is múlhat az EU-ban; nem mindegy, nő vagy férfi, szociáldemokrata vagy néppárti jelölttel jelentkezik Bukarest.

"A folyamat a magyar fél számára hátrányos lesz,

hiszen a mozgásterét jelentősen behatárolja a román bizonytalanság. Meglátjuk, hogy szétválasztják-e az eddig együtt mozgatott jelöléseket, vagy úgy veszik, hogy Románia egy fél évre kiesik ebből a folyamatból, és akkor teljesen más irányt vesz az EU-s folyamat egésze is" - tette hozzá Pászkán Zsolt.

Vége az eredeti menetrendnek

Időközben 82 szavazatal a 29 ellenében (és egy tartózkodás mellett) az EP illetékes szakbizottsága nem támogatta Sylvie Goulard francia biztosjelöltet.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője a történteket összegezve az InfoRádióban kijelentette: ezzel már borítékolható, hogy vége az eredetileg tervezett, az Európai Bizottság összeállítására vonatkozó menetrendnek. A parlament így biztos nem tudja lezárni október 17-én a procedúrát, és 23-án a plenáris ülés nem fog tudni szavazni. Az ilyen késések nem ritkák, idézte fel a szakértő, megemlítve a két, határidún túl megalakuló Barroso-bizottság esetét.

Az esetleges portfoliócserékkel kapcsolatban Gyévai Zoltán elmondta: úgy tűnik, a román és a magyar biztosi jelölt ügyét Ursula von der Leyen összekapcsolta egymással - most az a kérdés, hogy a francia kártyát is bekeveri-e ezek mellé. Gyévai Zoltán szerint nem ez fog történni, hanem a franciáktól egy fajsúlyos jelölést vár majd az EB megbízott elnöke.

Az is fontos szempont még, tette hozzá a szakértő, hogy két női jelölt bukott el a szavazásokon, márpedig Ursula von der Leyen kiemelt figyelmet fordít a nők jelenlétére az új Európai Bizottságban. Ez szűkíti a mozgásteret a biztosok jelölésével kapcsolatban is.

Vélemények

A Bruxinfo cikke szerint az elbukott francia jelölt, Goulard pártcsaládja, a liberálisok a másik két középpárt revansáról, vagyis néppárti-szocialista bosszúról beszélnek, amiért a múlt héten például Trócsányi Lászlót (Európai Néppárt) jelöltként megbuktatták. Más vélemények szerint ez egy francia-uniós "mérkőzés", miután Emmanuel Macron francia elnök "lenyomta az unió torkán" saját jelöltjét, Ursula von der Leyent bizottsági elnökjelöltként.

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát a román, a francia és a magyar kormánynak kell másvalakit küldeni, mint eredetileg, de a magyar Várhelyi Olivér neve mellett már a román Dan Nica neve is ismert egy ideje, Utóbbiról mégis úgy tudni, nem volt tőle elragadtatva az EB-elnöki poszt várományosa, ráadásul állítólagos etikai problémák is felmerülnek vele kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint a román ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt Siegfried Muresan EP-képviselőt, a néppárti frakció egyik alelnökét készül román biztosjelöltté tenni, ez azonban még egyáltalán nem biztos.

Az még mindig bizonytalan, hogy Ursula von der Leyen hogyan osztja meg a portfóliókat (közlekedés, illetve bővítés- és szomszédságpolitika) a magyar és a román jelölt között, és sor kerül-e portfoliócserére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×