Három jelöltet nem hagytak jóvá az első meghallgatást követően azonnal a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kaptak, kettejüknek pedig másodjára is meg kellett jelenniük a képviselők előtt. A lengyel Janusz Wojciechowski végül zöld jelzést kapott, de Goulard-t második meghallgatása után is leszavazták, bennfentesek szerint 82:29 arányban.

A legtöbb vitát az állítólagos európai parlamenti fiktív állások ügyében ellene folytatott vizsgálat, valamint az váltotta ki, hogy EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért a Berggruen Intézet nevű amerikai think tanknek is dolgozott tanácsadóként.

A jelöltet azzal vádolták, hogy EP-képviselőként jogtalanul vett fel pénzeket egyik asszisztense után,

aki valójában volt pártjának, a Modemnek dolgozott, és nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó munkát végzett.

Ő az ártatlanságát hangoztatta, leszögezve, hogy nem tett semmi törvénytelenséget, és ennek megfelelően nem is emelt ellene vádat a francia ügyészség, az EP jogi bizottsága pedig nem állapított meg nála összeférhetetlenséget, arra azonban nem tett ígéretet, hogy vádemelés esetén lemond a tisztségéről.

Számos képviselő úgy véli, hogy Goulard nem adott megnyugtató válaszokat a felmerült kérdésekre, illetve nem enyhítette az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy túl sok területet ölel fel a neki szánt tárca a brüsszeli testületben.

A BruxInfo beszámolója szerint a csütörtöki meghallgatáson bőven hangzottak el szakmai kérdések is, de a párbeszéd mindvégig érezhetően ellenséges légkörben zajlott, amire - általános vélemények szerint - a jelölt azzal reagált, hogy a legutóbbi alkalomhoz képest sokkal szürkébb, visszafogottabb, gyakran felszínes válaszokat adott, ami nem segített jelöltségét megmenteni.

Goulard pártcsaládja, a liberális frakció eközben a másik két középpárt - a néppárti és a szocialista frakciók - bosszújáról beszélt, amiért az utóbbiak kénytelen voltak már a múlt hét elején beáldozni egy-egy jelötjüket (néppárti oldalon Trócsányi Lászlót). A közösségi médiában EU kontra Macron mérkőzésként ábrázolják sokan a történteket, jelezve, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára történő jelöléskor leghangosabban a francia elnök lépett fel az EP potenciális jelöltjeivel szemben, és"kényszerítette rá" a tagországokra és a parlamentre az addigi német védelmi miniszter, Ursula von der Leyent. Az EP most - e vélemények szerint - revansot vett Macron biztos-jelöltjén, kihasználva annak gyengéit.

A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban Ursula von der Leyen megválasztott elnök a belső piaci "szuperportfóliót" szánta a francia politikusnak, és így alá tartozott volna az iparpolitika, részben a digitális egységes piac fejlesztése, továbbá ő felelt volna a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért.

Szakértők arról számoltak be, hogy von der Leyen nagy valószínűséggel új jelöltet fog kérni Franciaországtól.

A megválasztott elnök a múlt héten új biztosjelöltet kért Magyarországtól és Romániától is az EP jogi szakbizottságában összeférhetetlenségre hivatkozva elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett.

A mostani fejlemények azt jelentik, hogy a három legnagyobb európai parlament frakció mindegyike veszített egy-egy jelöltet.