Infostart.hu
eur:
353.47
usd:
305.49
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Az Európai Tanács által az Európai Bizottság elnökének jelölt német Ursula von der Leyen az Európai Parlament 2019. július 16-i ülésén beszél az EP strasbourgi üléstermében. A képviselők a nap folyamán szavaznak titkosan von der Leyen jelöléséről.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Jövő kedden derül ki a brüsszeli névsor

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke jövő kedden mutatja be a biztosjelöltek végleges névsorát, miután csütörtökig utolsóként Olaszország is megnevezte a választottját.

Az előző német védelmi miniszter a Twitteren jelentette be, hogy immár beérkezett az összes jelölés, s így hamarosan közzéteheti, kinek melyik portfóliót szánja.

Bár a november elején hivatalba lépő testületbe jelöltek személyéről nem adtak még ki hivatalos tájékoztatást, a nevek különböző forrásokból már ismertté váltak.

A jelenlegi bizottság nyolc tagját jelölték újra: a bolgár Marija Gabrielt, az ír Phil Hogant, a lett Valdis Dombrovskist és az osztrák Johannes Hahnt, a holland Frans Timmermanst és a szlovák Maros Sefcovicot, illetve a dán Margrethe Vestagert és a cseh Vera Jourovát.

Jelen állás szerint

  • Belgium Didier Reynders-t,
  • Ciprus Sztella Kiriakidészt,
  • Észtország Kadri Simsont,
  • Finnország Jutta Urpilainent,
  • Franciaország Sylvie Goulard-t,
  • Görögország Margarítisz Szkínászt,
  • Horvátország Dubravka Suicát,
  • Lengyelország Janusz Wojciechowskit,
  • Litvánia Virginijus Sinkeviciust,
  • Luxemburg Nicolas Schmittet,
  • Magyarország Trócsányi Lászlót,
  • Málta Helena Dallit,
  • Olaszország Paolo Gentilonit,
  • Portugália Elisa Ferreirát,
  • Románia Dan Nicát vagy Rovana Plumbot,
  • Szlovénia Janez Lenarcicot,
  • Svédország pedig Ylva Johanssont jelölte.

Németországot maga Ursula von der Leyen, Spanyolországot pedig Josep Borrell képviseli, aki már a magáénak tudhatja az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját.

Von der Leyen a nemek egyensúlyára törekszik, azaz ugyanannyi női tagot szeretne, mint férfit, ezért arra kérte a tagállamokat, hogy jelöljenek két-két személyt, akik közül majd választhat, azonban ennek csak a bukaresti kormány tett eleget. Az eddig ismert jelöltek között tizenegy nő és tizennégy férfi van, illetve a két román jelölt.

Az október végi kilépésre készülő Egyesült Királyság bejelentette, hogy nem delegál tagot az Európai Bizottságba, és ezért nem is nevez meg jelöltet. Szakemberek szerint ugyanakkor az éles nyilatkozatok ellenére könnyen elképzelhető újabb halasztás, és ez esetben egyféle jogi dilemma lép fel, amelyet esetleg Julian King mostani brit uniós biztos ideiglenes kinevezése oldhatna fel.

A meghallgatások szeptember végén kezdődnek meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása, a végleges listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül az EU-tagországok kormányait tömörítő tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×