Michel Barnier a The Sunday Telegraph című vasárnapi brit konzervatív lapban megjelent írásában leszögezte azt is, hogy

nem lehetséges az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, a backstop eltávolítása a tavaly novemberben elfogadott, a londoni alsóház által háromszor elutasított kilépési megállapodásból.

A tartalékmegoldás alapján az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné e megoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

A brexit után az ír-északír határ lesz az EU és az Egyesült Királyság közötti egyetlen szárazföldi vámhatár, amelynek akadálytalan átjárhatósága az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás sarkalatos eleme és vívmánya.

A backstop-megoldást tartalmazó kilépési egyezményt az előző miniszterelnök, Theresa May kötötte az EU-val, a Boris Johnson vezette jelenlegi brit kormány és észak-írországi szövetségese, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) értelmezése szerint azonban ez a megoldás elfogadhatatlan, mivel megváltoztatja Észak-Írország alkotmányos státusát az Egyesült Királyságon belül.

Basáskodástól tart Johnson

Boris Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban megerősítette ezt a londoni álláspontot, mondván: a jelenlegi kilépési megállapodás hozzákötné Nagy-Britanniát az EU-hoz, és az unió "az idők végezetéig basáskodhatna" Nagy-Britannia felett a kereskedelempolitikában, vagy abban a kérdésben, hogy London milyen törvényeket alkothat.

Michel Barnier vasárnapi cikkében hangsúlyozta azonban, hogy a brit belpolitikában zajló brexitvitában a backstop-megoldás számos félremagyarázott változata hangzik el. A tartalékmegoldás ugyanis nem arra irányul, hogy megváltoztassa Észak-Írország alkotmányos státusát az Egyesült Királyságon belül, célja pusztán annak biztosítása, hogy Írország és Észak-Írország határa nyitva maradjon.

Barnier szerint az EU egységes belső piacának integritását garantálni kell, és ebben az értelemben a backstop-mechanizmus jelenti a maximális rugalmasságot, amelyet az EU egy külső országnak felajánlhat.

Az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója szerint

a tartalékmegoldás "kivételes" ajánlat, amelyet az EU csak az ír sziget egyedi körülményeire tekintettel volt hajlandó megtenni.

Michel Barnier hangsúlyozza: a bizottság kész együttműködni a brit kormánnyal olyan alternatív megoldásokon, amelyekkel elérhetők ugyanazok a célok, mint a tartalékmegoldással, de csak a jelenlegi kilépési megállapodás ratifikálása után.

Barnier közölte cikkében: nem derűlátó azzal kapcsolatban, hogy elkerülhető-e a megállapodás nélküli Brexit, de az EU kész megvizsgálni minden olyan brit előrelépési javaslatot, amely összeegyeztethető a kilépési megállapodással.

A bizottsági főtárgyaló szerint megállapodás nélküli brit kilépés esetén az EU kizárólag saját érdekeinek védelmét tartaná szem előtt.

Barnier figyelmeztette Londont, hogy rendezetlen brexit esetén is érvényben maradnának az EU-val szembeni brit pénzügyi és egyéb kötelezettségek, amelyek az addigi brit EU-tagságból erednek.

Hozzátette: az EU nem tudja megakadályozni, hogy London a megállapodás nélküli kilépés mellett döntsön, "én azonban nem érteném, hogy mi lenne a logika e döntés mögött, hiszen október 31. (a Brexit jelenlegi határnapja) után is ugyanazokat a problémákat kellene megoldani".

Barnier szerint ezt Nagy-Britanniában is sokan értik, és őt meglepné, ha a britek kritikátlanul elfogadnák azt az érvelést, hogy mindezért az EU lenne a felelős.