Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia "várhatóan karácsonyig" kilép az Európai Unióból. Hivatali elődje, Boris Johnson ugyanakkor kijelentette, hogy tartani kell az EU-tagság megszűnésének (brexit) jelenleg érvényes október végi határidejét.
Hunt és Johnson a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről e hónap végén távozó Theresa May miniszterelnök tisztségéért verseng. Kettőjük közül a párt 160 ezer fős tagsága választja meg postai úton May utódját. A választás győztese július 24-én veszi át Maytől a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.
A BBC televízió által velük készített, péntek este műsorra tűzött kettős, egyenként félórás interjúban - amelyben nem együtt, hanem külön-külön nyilatkoztak -
Hunt kijelentette: ha ő lesz a következő miniszterelnök és szeptember végéig sikerül új brexitmegállapodásra jutnia az EU-val, akkor hajlandó lenne időt hagyni a parlamenti elfogadtatáshoz,
akkor is, ha ez "pár nappal" túlmenne az októberi határidőn.
Az Európai Unió folyamatosan és egyértelműen jelzi hivatalos nyilatkozataiban, hogy nincs lehetőség a brit kilépés feltételeit rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.
Jeremy Hunt azonban a pénteki BBC-interjúban kijelentette: ha őt választják miniszterelnöknek, kormánya már augusztusban összeállít egy megállapodási javaslatot,
és szeptemberben hivatalos tárgyalásokat kezd az Európai Unióval erről a tervezetről.
A brit külügyminiszter úgy vélekedett: ha az általa tervezett tárgyalások az EU-val jó eredménnyel zárulnak, az Európai Unió hajlandó lehet akár egy soron kívüli csúcstalálkozó összehívására is szeptemberben.
Arra a kérdésre, hogy mit változtatna meg a Theresa May által elért megállapodásban, Hunt azt mondta, hogy "elsősorban" azt a tartalékmegoldást, amely a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését célozza Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
E megoldás alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely a határellenőrzést feleslegessé tenné.
Az ír-északír határ lesz a brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára. A Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas brexittábora azonban hallani sem akar a tartalékmegoldásról, és az alsóházban emiatt nem sikerült többséget teremteni a kilépési megállapodás elfogadtatásához.
Jeremy Hunt a pénteki BBC-interjúban megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy szeptember végéig egyezségre lehet jutni az Európai Unióval a London által a brexitmegállapodásban igényelt módosításokról, annál is inkább, mivel az EU részéről is sokan, köztük Angela Merkel német kancellár is meg akarja oldani ezt a problémát.
Arra a kérdésre, hogy ha lesz új megállapodás, az októberi határnapon túl hajlandó lenne-e akár hetekkel vagy hónapokkal is elhalasztani a kilépést az EU-ból az egyezmény parlamenti elfogadtatása végett, Hunt kitérően csak annyit mondott, hogy
"nincs szó több hónapról".
Kijelentette: azért nem akar pontos időkeretet meghatározni, mert egy miniszterelnöknek csak olyan ígéreteket szabad tennie, amelyeket be is tud tartani.
Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia akár még 2020-ban is az EU tagja lehet-e, Jeremy Hunt csak annyit mondott, hogy ezt nem hiszi, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy miniszterelnökként garantálná-e az idei kilépést. Hozzátette: nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát, mint Theresa May, aki megígérte, hogy Nagy-Britannia március 29-én kilép az EU-ból, és nem tudta teljesíteni ezt az ígéretét.
Boris Johnson a péntek esti BBC-interjúban kijelentette ugyanakkor, hogy ha ő lesz az új miniszterelnök, Nagy-Britannia mindenképpen kilép október 31-én az EU-ból.
Johnson - a Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának frontembere, aki a felmérések eredményei és a fogadóirodák kiírásai alapján a vezetőválasztási verseny favoritjának számít - hozzátette: a még további halogatás a politikába vetett bizalom "óriási erózióját" okozná.
A volt brit külügyminiszter szerint az országnak fel kell készülnie a bármilyen körülmények közötti kilépésre az októberi határnapon, és erre fel is fog készülni.
Johnson megerősítette azt a véleményét, hogy az ír-északír határellenőrzés ügyét ki kell venni a Brexit-megállapodásból, és az EU-val folytatandó majdani szabadkereskedelmi tárgyalások keretében kell rendezni.
Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e akár a parlament munkájának felfüggesztésére is, annak érdekében, hogy a képviselők ne akadályozhassák meg a megállapodás nélküli brexitet, Boris Johnson úgy válaszolt, hogy nem akar ehhez a megoldáshoz folyamodni, de kitérő válaszokat adott, amikor a riporter azt firtatta, hogy garantálja-e e módszer elkerülését.
Az ötletet először Dominic Raab volt brexitügyi miniszter vetette fel nemrég, de az elképzelést a Konzervatív Párton belül is súlyos bírálatok érték.