Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Domogyedovo, 2018. február 11.Rendőrautók a Moszkva környéki domogyedovói repülőtér előtt 2018. február 11-én. Innen indult útnak a Szaratovszkije Avialinyii orosz légitársaságnak az az An-148-as repülőgépe, amely röviddel a felszállás után 71 emberrel a fedélzetén lezuhant. Senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Egymás ellen kormányoztak a pilóták, hetvenegyen meghaltak

Az orosz repülésbiztonsági bizottság nyilvánosságra hozta a a Saratov Airlines An-148-asának 2018. februári katasztrófájáról szóló végleges jelentését: többszörös pilótahiba vezetett a 71 ember életét követelő balesethez.

A 6W 703-as számú, Moszkva Domogyedovo–Orszk járatot teljesítő, orosz gyártmányú Antonov An-148-100B repülőgépe 2018. február 11-én, nem sokkal a felszállást követően zuhant le az orosz fővárostól mintegy nyolcvan kilométerre 71 emberrel a fedélzetén. A jelentés szerint a gép katasztrófáját végső soron az okozta, hogy a személyzet elvesztette felette az irányítást, amihez a pilótafülkében kialakult káosz is hozzájárult,

az utolsó percekben a pilóták egymás ellen dolgoztak

- írja az Airportal.

Az alapvető probléma az volt, hogy erős jegesedés történt, amit az idézett elő, hogy elmulasztották bekapcsolni a sebesség- és magasságmérő műszerekhez kapcsolódó nyomásmérő csövek (pitot-csövek) fűtését felszállás előtt, mert siettek az ellenőrző listákkal, ugyanis a gép késve érkezett vissza az első járatról, amit be akartak hozni – ezt fontosabbnak ítélték, mint az ellenőrző listák teljes végrehajtását.

A pitot-csövek eljegesedtek, a műszerek pedig hamis adatokat szolgáltattak. Ezért a gép először süllyedésbe kezdett, majd ismét emelkedésbe. A kapitány a levegőhöz mért sebesség drámai csökkentésének jelzésére reagált azzal, hogy a gép orrát 1500 méteren már 30 fokra lenyomta és ismét erős süllyedésbe kezdett, az első tiszt 1200 méteren ellenkező módon avatkozott be, és húzni kezdte a magassági kormányt vezérlő kormányoszlopot. Mivel ezt nagyjából hasonló erővel tették, a gépen a magassági kormány beállítása nem változott és a gép gyorsan süllyedt tovább - írja az esetről az iho.hu.

Mindössze 3-400 méteres magasságban kezdte mindkét pilóta húzni a kormányt, feltehetően ekkor bukkantak ki a felhőből, és döbbentek rá, hogy már mennyire alacsonyan vannak, de ez a magasság már nem volt elég a becsapódás elkerüléséhez.

A repülőgép katasztrófáját közvetlenül megelőző pánikhelyzet nem következett volna be, ha a személyzet a felszállás és a repülés előtt kellően felkészül, és az ellenőrző listákat betartva repüli a gépet. A jelentés egyértelműen rávilágít, hogy a pilóták képzésével és a Saratov Airlines üzemeltetési kultúrájával is gondok voltak, a személyzet tagjainak elméleti és gyakorlati oktatásában egyaránt voltak hiányosságok. Ez első sorban a hiba- és vészhelyzet kezelési képességeiket érintette, amit csak tetézett a repült típus nem megfelelő műszaki ismerete, ami miatt egyáltalán nem, vagy csak részben ismerték fel a jegesedés okozta problémákat, és magát a jelenséget.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×