Brüsszeli értesülések szerint június 30-án soron kívüli csúcsot tarthatnak, ha most nem sikerül elérni megállapodást, először is egy francia-német alkura lenne szükség. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy nagy a szakadék a különböző felek álláspontjai között. Hozzátette: a német kormánypártok továbbra is támogatják a csúcsjelölti rendszert.

Emmanuel Macron francia államfő hangsúlyozta, a célja az, hogy konstruktív módon a legjobb szakemberek kerüljenek az Európai Unió vezetői posztjaira, de neveket nem kívánt mondani. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke megismételte: támogatja és megvédi a csúcsjelölti rendszert.

Tajani arra reagált, hogy több nyugat-európai napilap és hírportál csütörtöki beszámolója szerint a szociáldemokrata, valamint az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti (EP-) frakció is jelezte, nem szavaznák meg a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság elnökének. Értesülések szerint az Európai Néppárt utáni második, illetve harmadik legnagyobbnak számító képviselőcsoport vezetői, Iratxe García Pérez és Dacian Ciolos szerdán megüzente, hogy még ha az Európai Tanács végül őt is jelölné, akkor sem támogatnák Webert a parlamenti szavazáson.

Van, amiben már biztosan nem sikerült megállapodni

Csehország, Lengyelország és Magyarország ellenállása miatt nem született végül megállapodás arról a célkitűzésről, amelynek értelmében az Európai Unió gazdaságának 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene válnia - közölték diplomáciai források a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson.

A sajtó arról írt az utóbbi napokban, hogy egyre nagyobb a valószínűsége a vállalás jóváhagyásának, az ülésen azonban nem sikerült egyhangú döntésre jutni. Egyes hírek szerint Észtország is a három visegrádi állam mellé állt az ügyben.

Névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy a zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben a kiszivárgott tervezet szerint ez áll:

"A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re."

Az eredeti szöveget állítólag jelentősen felvizezték, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését. Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a 2030-as céloknak. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő délután hangsúlyozta, hogy addig nem tudja elfogadni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a megfelelés ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára.

"Angela Merkelnek és Emmanuel Macronnak nem sikerült meggyőznie Lengyelországot és másokat. Itt volt a lehetőség, de elszúrták" - írta a Twitteren a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet. A témáról nagyjából három óra hosszan tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői.