A tisztújítási folyamat szerint jelöltnek meg kell szereznie az európai parlamenti képviselők abszolút többségét, vagyis 376 képviselőnek a támogatását. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, az Európai Tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy szintén minősített többséggel javaslatot tegyen új jelöltre.

Idén az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a bajor Manfred Weber, a párt jelenlegi frakcióvezetője az EP-ben, míg az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermans korábbi holland külügyminisztert, a bizottság jelenlegi első alelnökét választotta csúcsjelöltjének. Korábban Orbán Viktor többször közölte, hogy a Fidesz nem támogatja Manfred Webert, akit ő maga gyenge vezetőként, már nem konzervatív politikusként jellemzett a EP-választás előtt a német Bildt című lapban megjelent interjúban. Azt ugyanakkor nem árulta el, kit támogat Weber helyett, úgy fogalmazott, hogy ezt a megfelelő pillanatban fogja elmondani. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindezek után az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn úgy fogalmazott, hogy a magyar fél ugyan a blokkolók csoportjához tartozik, de nem jelöl meg nevet az EP élére.

A helyzetet árnyalja, hogy Manfred Weber korábban azt mondta, nem akar a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni, a választás éjszakáján az előzetes eredmények ismeretében pedig egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy az EPP és a második helyezett végzett Szocialisták és Demokraták (S&D) közötti 28 mandátumos különbség "a Fidesz-kérdést is megválaszolja". Mint ismeretes, a magyar kormánypárt 13 képviselői helyet szerzett, egy helyet javítva az előző választási eredményén.

"A legfontosabb hatalmi szerv a miniszterelnökök tanácsa"

A vasárnapi európai parlamenti választás előtt a Hír TV-nek adott interjúban arról beszélt a magyar miniszterelnök, hogy ő maga nem elsősorban az Európai Parlamentre figyel, hanem a miniszterelnökök tanácsában történő események befolyásolására, mert az uniós választás nemcsak arról dönt, hogy hány képviselő és milyen frakcióban ül majd az Európai Parlamentben, hanem megerősíti, vagy meggyengíti a hatalmon lévő kormányokat.

Orbán Viktor hatalmi szempontból az Európai Unió legfontosabb szervének nevezte a miniszterelnökök tanácsát,

amely dönt az EU leendő vezetőinek személyéről. Mint mondta, a keddi ülésen látni lehet majd, kinek milyen súlya van, a jelöltekről elmondott véleménye mit nyom a latba, és az azon múlik majd, hogy az emberek miként szavaznak az egyes tagállamokban.

Kovács Zoltán a választás éjszakáján az InfoRádióban nem kívánt belemenni abba, hogy a nemzeti radikálisokkal kíván-e a Fidesz összefogni az új EP-ben, csak annyit mondott: "átalakulás lesz".

Fóris György: esélyes egy európai alkotmányos válság

A Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója az InfoRádióban beszélt arról, hogy nem tartja kizártnak egy európai alkotmányos válság kialakulását az európai parlamenti választásokat követően az unióban, ha az EP ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez.

Korábban Mráz Ágoston Sémuel, a Nézőpont Csoport és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője is egyetértett abban az InfoRádióban, hogy a csúcsjelölti rendszer halálra van ítélve. A Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint a rendszer már a születésekor megbukott, mert az addigi jelölt Martin Schulz helyett végül Jean-Claude Juncker lett a bizottság elnöke. Hozzátette, az Európai Tanács rendkívüli ülésén könnyen ki is mondhatják, hogy sem Frans Timmermans, sem Manfred Weber nem esélyes a posztra, azaz eltemethetik ezt a rendszert, ami az európai politikusok szerint is hamis, csak látszólag demokratikus modell.

Pulai András szerint viszont mivel egy konkrét jelölttel könnyebb kampányolni, a következő EP-választásra visszatérhet a modell.