Oroszország és az Egyesült Államok fél csütörtökön Isztambulban próbálja rendezni a diplomáciai kapcsolatait. Az amerikai külügyi szóvivő szerint az egyeztetések kizárólag a nagyköveti működést érintik majd, de Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője úgy véli, ez egy hosszú folyamat kezdete is lehet.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója felidézte, hogy több mint egy évtizede a mélypontra zuhant az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata. Az első szankciókat Washington 2013-ban, a Magnyickij-ügy miatt vezette be, amikor egy Oroszországban működő amerikai befektetési alap ügyvédjét elfogták, és gyanús körülmények között a fogságban életét vesztett.

„A Krím-félsziget orosz megszállása után olyan eszkalációs spirál következett be a két ország kapcsolatában, ami nem javult, hanem egyre mélyebbre süllyedt, és a 2022-ben kirobbantott háború még rontott az orosz–amerikai viszonyon” – mondta Bendarzsevszkij Anton, és példaként említette, hogy a diplomáciai képviseleteket létszámát jelentősen korlátozták a felek, míg korábban több száz fős nagykövetségeket működtettek, most alig néhány tucatnyian dolgoznak a követségeken, ráadásul egy másik korlátozás miatt helyi munkaerőt egyáltalán nem alkalmazhatnak.

„Most az első lépések éppen erre irányultak, hogy a diplomáciai képviseletek korlátozásait feloldják, és legalább az alapszintű diplomáciai kapcsolatokat állítsák helyre” – magyarázta a szakértő, és jelezte, a felek legutóbb február végén ugyancsak Isztambulban egyeztettek, és ezek a tárgyalások függetlenek a Szaúd-Arábiában megtartott háborús ameriakai–orosz tárgyalásoktól, az isztambuli megbeszélések kifejezetten a kétoldalú amerikai–orosz viszony javítására irányultak.

Bendarzsevszkij Anton úgy véli, bizonyos szintű közeledés mindkét fél érdekeit szolgálja, de a viszony normalizálása hosszú folyamat lesz. Ugyanakkor vannak a tárgyalásoknak már kézzelfogható eredményei is, mert fogolycsere volt Oroszország és az Egyesült Államok között.